Esti nyűgösség

Bizonyára igaza van a szakirodalomnak, mely szerint a babák este felé hajlamosak a nyűgösségre - ha valamikor Hédim az, nos akkor ilyenkor. Ma este sem volt az igazi - igaz, megint buta szeles az idő, és ezt már megtapasztaltam, hogy komoly hatással van rá.

Fürcsi után megvacsizott, teletömte a pocakot, aztán még szeretgettük egymást kicsit, de amikor le akartam tenni a kiságyba, bizony sírósra görbült a kicsi szája. Aztán próbálkozott némi hisztivel - de ezt már nagyon jól ismerem, így ez nem jött be, majd lecsendesedett, most pedig már gagyog az ágyában. Igazán nem is tudom, mi lehetett a baja - lehet, hogy a hirtelen teletömött pocak? De ő szabályozza az ütemet, én ebbe nem tudok beleszólni, csupán a pociját tudom simogatni büfi után, hogy rendbekerüljenek a dolgok ott bent:)

Ma először sikerült komolyabban a tanulnivalómmal foglalkozni - nagyjából arra volt elég, hogy felmérjem a feladat súlyát:(