Séta, nyüszi, ilyesmi

Délelőtt sétáltunk egy jót az elviselhető hőmérsékletben, közben beszereztünk Feneketlen Bendőnek egy kis ennivalót. Valamint egy kis satyakot, ami nélkül aztán igazán meglettünk volna, de olyan aranyos, hogy nem tudtam otthagyni.:)
Közben bemutatkoztunk az egyik üzletben, mert az egyébként mindig csendesen nézelődő lányom megunta a holmikat, ehelyett inkább aludt volna, és ezt teli tüdőből, jó hangosan tudatta is mindenkivel. El nem tántorított, megvettük, amit akartunk, igaz úgy, hogy Hédit ki kellett venni a kocsiból, én cipeltem a popsiját, míg Kereszutanyu pakolt a kosárba, viszont egyből az érdkelődés középpontjába kerültünk:) Majd amikor kiértünk, akkor tudtuk újra visszatenni, és nyomban el is aludt. Érdekes egy vásárlás volt ez.
És még hozzá kell tennem, hogy akkora harisnyát vettünk neki, ami kb egy év múlva lesz jó rá:( Így jár az, aki nem nézi meg, hogy mit vesz, hanem hisz a feliratoknak.

Délután az evés körül is voltak nézeteltéréseink, szerintem az teljesen rendben van, hogy én etetem Hédit, szerinte viszont az van rendjén, ha inkább ő fogja a kanalat. Következmény: babakaja Hédi - tetőtől talpig, Anyán majdnem tetőtől-talpig, etetőszéken, szőnyegen, asztalon. De már rend van, kimosakodtunk:)