Kellemes meglepi

Könyvtárban volt dolgom ma, másolás közben Marcsi rákérdezetett Hédi lányra, hogy van, és mondta, hogy Léna mesélt már róla, hogy milyen aranyos barátságos egy törp:) ez teljesen jól esett, kedves kis félmondat volt, és igazán őszinte, biztos, hogy a törtnet egyik szereplője sem volt álságos. Anya szereti a kedves embereket:)

Kiváltotta ma Apa a másik gyógyit, mert Hédim még mindig hörög kicsit, de ez nem jön be annyira, mint a másik, ugyan lecsúszott ez is, de volt utána kis fanyalgás, meg összerázkódás, viszont Anya ügyes volt, mert ezzel kezdte, és így a másik, a finom gyógyi legalább feledtette a rossz ízt. Összességében viszont már remekül van Hédi Aliz, és ennek nagyon-nagyon örülünk; mégis csak az első igazi betegségen vagyuink túl!

Marika mondta a minap, hogy hiányolta, hogy nem volt az idén nőnapi virágcsokros kép! Pedig, be kell vallanom, kaptunk ám Apától idén is nagyon szép virágot, de mivel Apa este hazajövős volt a héten, Hédi már aludt, mire hazaért, másnap reggel pedig Anya már pszeudonak érezte volna, ha beállítunk egy jajj, most kapta meg Hédike a virágot képet. Hát így.