Már megint lemaradás

Lemaradásban vagyunk megint, mert Anyának tegnap megint vizsgája volt (sikerült, de egyáltalán nem úgy, ahogy szerettem volna, de ez egy másik történet), de már csak 3 van!

Ma egész nap együtt voltunk Hédivel, ahogy azt ilyenkor szoktuk, kiélveztük a békebeli napot.:) Délelőtt hűzirobot, de délután csavargósra fogtuk, autóztunk kicsit, aztán meg akartuk nézni a Mamáékat, de nem voltak a kertben, így elmentünk Ibihez. Hédi két emeletet egyedül ment fel, lefelé pedig végig egyedül jött le négy emelet magasból. Stramm csajszi:)
Kihasználva, hogy autónk van, elmentünk vásárolni is, vettünk mindenféle gyümölcsöt, mert már nagyon kifogytunk belőle, és még Apát is meg tudtuk látogatni gyorsan, mielőtt dolgára ment volna. A művház előtt találkoztunk, ahol megint lehetett lépcsőzni, Hédi gyorsan nekiállt megmászni őket, és persze amilyen hebrencs, sikerült úgy megcsúsznia, hogy legurult két és fél lépcsőfokot. Persze volt kis üvöltés, de hamar abbahagyta, mert Janinál meglátta a telefonját, amiért a korábbinál még vészesebb üvöltésbe kezdett. De aztán egyszer ez is csak abbamaradt, majd megérkezett Keresztapu is, és vele is bohóckodott egy sort. Mondanom sem kell, hogy Hédi homlokán újabb folt született. Lassan nem lesz ép rész a lányomon, folt, folt hátán.:)

(Update: megérkezett a fotó a visító Hédi Alizről)