Naná

Naná, hogy akkor jön a vízórát ellenőrizni két ember, amikor Hédit etetem. Az emberlány a kezemben (még jó, hogy már evett pár falatot, így nem visította fel a lépcsőházat), kutyalány ugat veszettül, én pedig engedjek be két embert, akik meg akarják nézni azt a vízórát, ami egyébként a fürdőszobában a szekrény mögött van, tehát még azt is el kell húzni fél kézel. Emberek mindezt szépen végignézik, eszükbe sem jut, hogy segítsenek. De megoldottuk.
Az atrocitás hatására Hédi nem csak a kajáját ette meg, de még lenyomott utáa több mint 50 ml teát is. Biztos, ami biztos. Cserébe el is aludt rögtön.

Amikor bementem egyébként hozzá, hogy adjak neki enni, mert nem régen aludt el, de tudtam, hogy úgyis enni fog, az én Hédim teljesen keresztben feküdt az ágyon, a két zoknija lerúgva két irányban hevert, ő pedig nagy lelkesen bámészkodott.