Foglalkoztató

Hédim igazán nem panaszkodhatott ma sem, kijutott neki a foglalkoztatókból bőven, Papa, Keresztanyu, Keresztapu zsongta körül egész délután, gyakorlatilag annyi volt a gondja, hgy éppen aktuálisan ki lesse az igényeit:) Persze Anya is itt volt, és bizony a szabályokat betartatta mindenkivel. Mert Anya kezdetleges lévén csak két kezű, és ha ketten vagyunk, akkor is meg kell valahogy oldanunk a gondjainkat.
Hédi becsületére legyen mondva, hogy mióta kompromisszumos az étkezésünk, mindent megeszik. Ma tökfőzeléket husival gyűrte le hősiesen, az elégedett mosoly azért mégis a szilvásgombóc nasinál jelent meg a pofiján:)
Most már lecsendesedett a lakás, mindenki hazament, Apa még nincs itthon, így már csak kettecskén vagyunk, az imént volt a fürcsi, most pedig már a vacsira készülünk.
*
Esti ui: ami eddig kimaradt; amit Hédi szeret enni. Mindent, ami a szájába belefér. A virágföldről már megemlékeztem. Talán a wc-papírról is, amit valahogy mindig megszerez, és imádja körberágni a gurigán. Tegnap egy cérnadarabot nyelt le, amit ma reggel nagy örömmel láttam viszont. Most az esti lefekvést követően a popsikrémes tégelyt kellett kivarázsolnom a kezéből, majd kezeit, lábait, száját, arcát megtöröltem és átöltöztettem. Bizonyára én vagyok a kezdetleges Anya, de nem tudok olyan éber lenni, amennyire az én lányom találékony.