Meggyógyulva

Mármint Hédi szerencsére gyógyultnak mondható, én még szipogok kicsit, de szerintem a nehezén én is túl vagyok.
Apa rámondta az áment a házvásárlási törekvéseimre, így mostmár "csak" el kellene adni a lakásunkat, és venni egy házikót. Mert nagyon szeretném, ha Hédi nem itt nőne fel, ha nem a falak bezártságával kellene együttélni, hanem lenne egy kis kertecskéje, udvara, ahol szabadon játszhat majd, ha már kicsit nagyobbacska lesz. Az elhatározás készen van, várom a vevőt, aki jó gyorsan azt mondja, hogy kell neki a mi lakásunk, most máris, azonnal:))

Ma nem megyünk csavargóba, gyorsan elintézem a dolgaim, aztán itthoni játék van.