Újra

Újra vagyunk, miután Anya kicsit megtömködte a fejét. Hédi valószínűleg ma büntetett a kétnapos Anya-megvonás miatt, mert elég nyűgös volt. De az is lehet, hogy az időjárás nem tetszett, esetleg még fogra gyanakszom. Egy óvatlan pillanatban, amikor éppen teliszájjal nevetett Hédi, mintha megpillantottam volna a nyolcadik fogacska nyomát, de innentől kezdve az én irígy lányom nem engedte, hogy bámészkodjak a szájában, és nem tudtam meg, hogy jól láttam-e. Az mindenesetre gyanús, hogy ugyan hétkor ma is lefeküdt, de majdnem folyamatosan beszél, és nem alszik, ami teljesen meglepő tőle.
A munkálatok folynak, a fiúk egészen jól előrehaladtak ma, én pedig elültettem a frissen vásárolt rózsatövemet.
*
Van nekünk újra hintánk, mert Papa tegnapelőtt hazacsempészte a kertből, így újra tudunk mi is hintázni, és már nem csak irígykedve olvassuk Ancsikáékat.:)
Holnap elfutunk a védőnénikhez egy kis mércére, mert hipp-hopp megint eltelt egy hónap, Hédi hétfő átlépte a tizenegy hónapos küszöböt:)
*
Hédi egyre többet áll elengedett kézzel, és Mama úttörő becsszóra állította, hogy tegnap tett egy lépést, de szerintem az még nagyon véletlen lehetett, mert egyelőre még nagy energiákat fektet az egyensúlyozás problémájába is.