Dédizős

Már nagyon régen nem voltunk a dédiéknék, mentségünkre legyen mondva, hogy a sok munka miatt, de ma kimentünk hozzájuk, ahogy Hédi megint elemében volt. Nem tudom, honnan tudja ennyire, hogy ki előtt hogyan kell "bemutatkozni", de nagyon megy neki. Ma is az összes újonnan felszedett tudományával villogott, rengeteg ment egyedül, mutatva, hogy már milyen ügyes nagylány. Rengeteget beszélt, magyarázott, megszeretgette dédiéket, ment magától hozzájuk, nem is kellett rásegíteni. Valahonnan azt is tudja, hogy a dédimama nem tudja cipelni, így nála nem is próbálkozik azzal, hogy vegye fel, de odamegy hozzá, megcirógatja, megszeretgeti. Annyira kiprodukálta magát, hogy amint elindult az autó hazafelé, már aludt is, és egész úton szempillarezzenés nélkül szundizott, amit itthon megfejelt még két óra alvással.:) Délután kicsit nyafka volt - szerintem megint az idő az oka, de esti program már a szokott menetrend szerint zajlott.
Holnap pedig, ha semmi nem jön közbe, irány a Vadaspark, meglátogatjuk az állatokat.