Babanapló

Hédi Aliznak

kedd, január 29, 2008

Kert végre

Most hogy már öt után sötétedik, végre tudunk kicsit kint is játszani, miután hazaértünk ki-ki a sajéát dolgozójából. Hédim ugyan olyan koszos lett, mint a föld (talpig sár) de nagyon jól esett mindkettőnknek egy kis szabad mozgás, kicsit gereblyéztünk, kicsit homokoztunk, kicsit pakoltunk, ezt is, azt is tettünk-vettünk, de a lényeg, hogy levegőn voltunk.

kedd, január 22, 2008

Újra bölcsizős

Hédim meggyógyult, közben kicsit Anya is megbetegedett, de már minden rendben:) és új hét, újra bölcsi. Nem volt gond, szerintem már hiányzott is neki a közösség, mert jókedvűen mentünk hétfőn is, ma is, szerencsére nem okoz fennakadást már egy-egy hetes itthonlét.
És ma este fürcsi előtt ismét volt eredmény a biliben.:)

szerda, január 16, 2008

Perszóna

Hédi Aliz mai lefekvés projektre;
a szokott időben ebéd, puszika, tápi, lefekvés, majd Anya szobából ki, Hédi angyali mosollyal az arcán aludunk felkiálltással látatóan berendezkedik az alvásra.
Fél órával később gyanús nyöszörgés a szobából, Anya benéz, hogy miért nem alszik még a lányzó, vagy esetleg rosszat álmodik-e.
A következő kép fogad:
A szekrényről minden lepakolva, az ágynemű az ágyról aprólékos gonddal leszedve, minden a szoba közepére hordva, Hédi Aliz pedig a szekrény alsó polcára befészkelve (!) alszik, és mivel nyilván nem kényelmes, nyöszizik kicsit. Anya be ágynemű megigazít, Hédi kérdése anyamicsinál? na mégis mit? igyekszik a gyereklányt alvásközeli állapotba hozni. Hédi rötyög, Anya mit tenne mást, nevet. De már csend van végre.:))

kedd, január 15, 2008

Táppénzes

Nos, táppénzen vagyunk, gyógyulunk. Hétfőn miután több mint fél órán át sírt krokikönnyeket Hédi, hogy ne menjünk doktornénihez, Anyát valami isteni szikra szállta meg, és kitalálta, hogy nem is Hédi beteg, hanem a kutyus, és nem Hédit kell megvizsgálni, hanem a kutyust. És ez mintha varázsszó lett volna, Hédim megnyugtatta, jókedvűen, mosolyogva mentünk a doktor nénihez, semmi sírás nem volt a váróteremben, és bent ő maga mutatta meg a kutyusát, hogy buzony beteg, és gyógyulnia kell. Ilyet?! Annyira büszke voltam rá, és persze nyugodt is, végre egyszer nem sírtuk végig az utat, a vizsgálatot és a visszautat.
Anya is táppénzen van, mert ahogy írtam Mamáék nem érnek most rá, de még jó, hogy Keresztanyu tegnap és ma ráért, mert mindkét nap be kellett menni a dolgozóba. És Anya mondott csúnyákat, hogy nem igaz, hogy nem lehet itthon néhány napot, de persze nem. (Na jó, itt nem panaszkodunk:)))
Hédim szerencsére kezdi visszanyerni az étvágyát, ez aggasztott a legjobban, hogy alig evett, de ma már szépen tömködte tele a pocakját. Igaz, adok is mindig mindent neki, sült tököt, savanyú káposztát, almát, banánt, sárgarépát, meggybefőttet, egyáltalán mindent, amiben sok-sok vitamin van, és amitől gyógyul és ami meghozza az étvágyát. Mindemellett persze a gyógyit is esszük, de Anya nagyon hisz az ilyesféle, nem gyógyszergyári vajákokban.

vasárnap, január 13, 2008

Vonat újra, egy kis betegséggel




Hédim vonatmáiája nem csitul:) így a hétvégén Mamiékhoz vonattal mentünk - azaz Hédi Apával vonattal, Anya pedig autóval, mert visszafelé már mindig aludni szokott, így azt nem kockáztattuk. De még a fél órás út is majdnem kevésnek bizonyult, majdnem elsírta magát, amikor érkezés után az autóba átültek.:)
A betegség is bekopogott hozzánk megint, pedig senki nem hívta! Így holnap doktornéni, (Hédi már ma mantrázott szegénykém, hogy nemennnnyük doktornénihez) és mivel dédimama és dédipapa is beteg, így Mama és Papa sem érnek rá, Anyával kerekedünk fel és megyünk megvizsgáltatni azt a köhögős kis torkot. Eddig szerencsére nagy baj nincs, láz nincs, de az étvágya eléggé megcsappant, nagyon köhög és folyik is az orra. És persze a nyüszi-nyafka állapot, ami mindig kíséri a betegséget. :( no majd holnap orvosuljuk!!

kedd, január 08, 2008

Bilizős

Nagy korszakhatárhoz értünk, Hédi magától kezdte kérni a bilit!!! Általában nem szokott lenni eredménye, de nem ez a lényeg, hanem az, hogy szól, ráül, megnézi, mit hagyott benne, és elégedetten bezsebeli Anya dícsérő szavait. Ami persze akkor is van, ha eredmény nincs. És már kezdi rendszeressé tenni, indulás előtt bili, pancsi előtt bili.
Emellett az önálló öltözködés és vetkőzés a másik attrakció, nyilván lefelé még sokkal könnyebb, sapka, sál, kardigán már meg sem kottyan (na jó, a zipzár a végén) felfelé persze még csak próbálkozás, de ez is nagyon jó.:) ügyesedünk:)

szombat, január 05, 2008

Boldog évet:)








Hédi kedvenc köszöntésével vált a boldog új évet, eleget hallotta nyilván, ebből neki a boldog évet maradt meg, ezt mondogatja most mindenkinek.:)
Első nap kicsit alkudozott a bölcsin, ő is megszokta az itthoni létet, Anya-Apa-Hédi együtt, de nem volt gond, simán visszaálltunk a hétköznapi rendre.
Beszélőkéje folyton fejlődik, és már kérdez, nem elég, amit hall, az ez mi ez, valamint a mit csinál Anya? mit csinál Apa? mantrákat halljuk egész nap.:)
Nagy örömmel tudok beszámolni arról, hoghy miután Mikulás óta a Kutyák és macskák című filmet nézzük pancsi előtt (de minden nap ám!!) végre a héten áttértünk a Kisvakondra!
Ma megint voltunk vonatozni, a téli szünetben elvittük Gyopira (Apa és Hédi felültek a vonatra, én pedig mentem eléjük autóval) de az nagyon rövid volt, nem akart leszállni, volt sírás is. Így ma Nagyszénásra mentünk ugyanilyen felállásban, ez már jobban tetszett neki. meg is beszéltük, hogy a jövő héten mamiékhoz is így megyünk.

Este pedig tejbegríz főzés volt kettesben.:)

(Ahogyan pedig a képeken is látszik, Anya haja kicsit más, hogy stílszerű legyek a kutyák és macskák filmhez, időközben kicsit megváltozott a színe. És a formája. Meg a mérete.:)