Sztrájk

Hédi Aliz sztrájkol. Tegnap sem aludt napközben egy percet sem, valamint eddig még ma sem. Szavam nem lehet, mert csendespihenőzik a szobájában, de nem alszik. Mentségére legyen mondva, cserében tegnap is már 8 előtt aludt este.

A csendespihenő ma azért kicsit túlzó megfogalmazás; amikor bementem hozzá, mert hangosan követelt, és nekem szavam elakadt, ő úristen-úristen mantrázásba kezdett, mialatt végig vigyorgott. Ugyanis sikerült teljesen felforgatnia a szobáját, amit elért, mindent lepakolt, bónuszként pedig a ropiját alapos munkával dara állagúra törte a szőnyegen. És mivel ilyen esetekben az úristen az én számat szokta elhagyni, gondolta, most megkíméli a hangszálaimat, és ő mondogatta. Ilyenkor maradjon komoly az ember. Persze komoly maradtam, és nekiálltam összepakolni, miközben igyekeztem szigorúan megmondani, hogy Anya most nagyon szomorú. Amikor az ágyához értem, felmászott a hátamra, átölelt, megpuszilgatott, és mondta: nagyon szeretlek anya. Na ilyenkor meg az embernek megtelik a szeme könnyel, és nem hogy haragudni nem tud, hanem inkább jól megölelgeti és megpuszilgatja a lányát. És persze elmondja, hogy Anya is mennyire szereti Hédit.

Hédi Karácsonya 2 - Séta gyopin

Anya meg Apa valami csavargásra hoztak, ez a híd tetszik.
És micsoda nagy víz van itt. De mondja Anya,
hogy nem megyünk bele, csak megnézzük.
Azt is mondta, hogy be van fagyva.

És most itt mit fogunk csinálni?

Na jó, azt hiszem tetszeni fog. Jó ez a sok hó:)

Ugrálni márpedig jó. Hóban vagy hó nélkül, mindegy, én mindehol ugrálok.

Nééézd Apa milyen messze előre ment. Futáááás, menjünk utána!

Anyaaaa, vakondot keressünk. Bár Anya szerint alszanak,
és úgysem találjuk meg őket, de segített nekem keresni.
És tényleg nem láttunk egyet sem.
Majd otthon megnézzük a Kisvakondot, ott biztosan látjuk.

Látod Anya, így pihenni jó.:) Te is Anya!:)

Kukucs a bokrok közül.

Napsugaras lány. Lééépcső!

Elbújtunk Anyával, hogy Apa keressen meg bennünket.
Vajon megtalált-e?:)

És lépcső megint, újra, és mindig.

Kérem, közelről csak komolyan.

Na jó, hagyom kicsit, hogy Apa cipeljen, de csak mert szeretné:)

Hazafelé. És még mindig csak azért Apa kezében,
nehogy azt higgye, hogy haragszom rá.
em, nem vagyok fáradt, ezt csak Anya és Apa terjesztik rólam.

Szerinted Anya álmos vagyok?! Nem vagyok álmos!
De jó, hazavihettek aludni. Kicsit.

Hédi Aliz karácsonya

Valami nagy dolog készült, mert Apa elvitt sétálni alvás után,
és amikor hazaértünk, nem mehettem be a szobába.
Aztán jött mindenki; Mama, Papa, Keresztanyu, Keresztapu,
és akkor végre Anya mondta, hogy nézzünk be a szobába.
Hogy ott mi történt...?!

Először is ott volt ez a fa. Ezen percekig ámuldoztam.
És ott volt az a sok becsomagolt valami a fa alatt.

Anya hozott nekem csomagokat, azt mondta, hogy az Iluska hozta.
Bár aztán mondták, hogy nem jól mondom, nem Iluska, hanem Jézuska.
Hát legyen.

Kismozdony! Thomas-gőzös, ezt szeretem!:)
Meg kaptam valami könyvet is, azt mondták Anyáék,
hogy Apa abból fog esténként mesélni nekem. Ezt is szeretem:)

De nem volt ám még vége, mert Keresztanyu is csomagot hozott,
de ekkor már rutinos voltam, és én szóltam,
hogy késet hozzanak, úgy könnyebb bontani.

Ezen Anya kicsit elmotyogott, hogy újabb hangot adó kütyüt,
de aztán mégis azt mondta, hogy nem veszi ki rögtön az elemet belőle:)
mert egészen hamar abbahagyja a hangadást.

Ez a kutyus pedig csudijó. Nagy, puha, lágy.
Birtokba is vettem, és nem is adtam oda senkinek egész este!

Közben az történt, hogy Keresztaputól is kaptam egy csodamozdonyt,
előre-hátra megy, csak akkor Apa videózott, és így arról nem készült kép.

Aztán mi is adtunk ajándékokat mindenkinek, nekem ez is tetszett, jó móka,
és ugyan azt még nem modom, hogy boldog karácsonyt,
de azt már igen, hogy tessék, neked hoztam:)

Itt, amikor Papáéknak adom oda az ajándékot,
látszik a Keresztaputól kapott csodamozdonyom.

Ez a Jézuska-nap nagyon jó. Azt hiszem, megismételjük.

Hát most... mehetünk pancsolni. De őt viszem.

Karácsony előtt, hó után

Nem voltam valami jó krónikás az utóbbi időben, nem is mentegetőzöm, csak megjegyzem.

Végre leesett a hó, és persze mi is nagyon örülünk neki - még én is, pedig én nem vagyok egy hószerető, de ilyenkor Karácsony körül még én is szépnek látom:) Hédi pedig odáig van érte, alig lehet berángatni a házba:) Igaz, szánkónk még nincs - Anya nem nagyon hitte, hogy lesz az idén hó, de futkározni is nagyon jó benne.


Apa ma épített egy hóembert Hédinek, de nem járult hozzá, hogy a képet nyilvánosságra hozzam, pedig nagyon jópofa lett:)

Mostantól pedig Karácsony-váró hangulat van, és blogszünet.

Így Boldog, Békés, Szép Karácsonyt Kívánunk Mindenkinek!!!

Mikulááááás

Húú, volt nagy Mikulás-járás ám minálunk! Már napok óta várjuk a Mikulást, bár a bölcsiben hetek óta nagy a készülődés, díszítgetés, énekelés, mi csak néhány napja várjuk. Hórajzok kerültek az ablakokra, és készülődtünk, gyakoroltunk a jólánynak-levést:)
Meg is lett az eredménye, mert a Mikulások egymásnak adták a kilincset. A bölcsiben is járt a Mikulás, hozott sok-sok játékot ajéndékba, és elmenetelkor a szekrényekbe is csempészett egy-egy csomagot. Hazafelé jövet megnéztük a szépen feldíszített fákat, Hédimnek nagyon tetszettek a világító fák, és Mikulást is láttunk, kettőt.

Keresztanyu jött velünk haza, valamiért nagy volt a csomagja, aztán kiderült, hogy ő is találkozott a Mikulással, aki küldött vele Hédinek - mert hallotta, hogy jó csajszi volt - csomagot, meg egyéb meglepiket. Mama-Papa is jött ám hamar, mert bizony-bizony ők is találkoztak a Mikivel, és nekik is adott csomagot, hogy hozzák el Hédinek. És persze miközben mi a szobában játszottunk, Hédi szobájába is belopódzott valahogy, és Apa meg Anya azt mondja, hogy velük üzent, hogy a csomag az ablakban, az bizony Hédié.

De ekkor még nem volt ám vége a napnak, mert a nagy játék közepette egyszer csak betoppant a Mikulás - biztosan meg akart győződni arról, hogy mindenki átadta-e a küldeményt, de ha már jött, akkor hozott is valamit, mégsem jöhet üres kézzel:) Valamiért olyan ismerősnek tűnt, ki tudja miért... aztán amikor elment, és pár perc múlva betoppant Keresztapu is, aki váltig állította, hogy ő látta a Mikit, amikor elment. Tehát ki tudja...

Hédi akkorát bohóckodott, hogy a pancsihoz is alig maradt ereje, és ágyban is van, az új alvómacijával együtt. És remélem nagyot alszik, és szépeket álmodik a Mikulás-napról.