Babanapló

Hédi Aliznak

péntek, március 31, 2006

Tornázó

Hédim új funkciót talált a babatornázónak. Neki már nem kihívás elérni a forgó-csörgő bigyókat rajta, pláne miután hozzásegítették, hogy a hátáról a hasára is tudjon fordulni, ezért amikor elveszti érdeklődését, egyszerűen egy kézzel felemeli, és addig ügyeskedik, míg arrébb nem taszajtja valahogy, hogy jobban elférjen:)

Az első levél

Hédi Aliz megkapta első levelét, rögtön mindjárt hivatalosat, tértivevényeset!:) Megérkezett a lakcímbejelentője, és az ő nevére küldték:) Azért még én vettem át, a saját aláírásra még várnunk kell egy kicsit:)

Eső:(

Sétálni indultunk délelőtt, de az eső hazazavart bennünket. Szerencsénkre egy órát így is lent tudtunk tölteni, Hédim végigaludta az utat, de hazafelé bizony már szégyenszemre:) autóval jöttünk, Apa fuvarozott minket, mert nagyon eleredt az eső. Persze mire hazaértünk elállt, de ezt nem tudhattuk.
Nagyot ebédeltünk - tejpépet banánnal, most pedig játszik az én lánykám.
Azt nem is mondtam tegnap, hogy 7500 gr az én drágám! 4 hét alatt 90 dkgt hízott:) de nőtt is mellette, így nem pocakosabb, mint eddig:)

csütörtök, március 30, 2006

Megint szuri

Megint szurira kellett mennünk, ma kaptuk az öthónaposat. Brrr egy élmény volt megint, sokat kellett várni, meleg volt és kényelmetlen. Hédim nagyon jól viselkedett ismét, ügyes volt és türelmes, még bent a rendelőben is. Amíg meghallgatta a doktornéni, addig mosolygott is, csak maikor előkerült a tű, illetve amikor megkapta a két szurit, akkor tört el a mécses. Persze aztán hamar elszállt a fájdalom, már semmi gond nincsen, de annyira felpörgött, hogy nem akar aludni. :)

szerda, március 29, 2006

Sokdolog

Nincs semmi gond, csak dolog van, sok:(

kedd, március 28, 2006

Forgolódás

Hédim ma először fordult meg a hátáról a hasára, teljesen egyedül, ügyesen:) Ez annyira megtetszett neki, hogy rögtön meg is ismételte! A hasáról a hátára már eddig tudott fordulni, az sokkal könnyebb persze, de a ezt a barívúrt ma hajtotta végre először. Fantasztikus látni a változásokat, napról-napra ügyesebb! És ez mindennél, mindennél fontosabb, ezek mellett az élmények mellett az élet egyéb nyűgjei mind érdektelenné válnak.
Délelőtt nagyot sétáltunk, meglátogattuk apát, ahogy terveztük, és elmentünk az én egyik nagynénimhez is, akivel ugyan a család nem tartja a kapcsolatot és viszont, de úgy tartottam korrektnek, hogy az én lánykámat ő is megismerje. Aranyos volt nagyon, és láttam rajta, hogy tényleg örül egyrészt Hédinek, másrészt pedig annak is, hogy elmentünk hozzá. Buta egy dolog a családi viszály, nem szeretem.

Most nagyon buta szél fúj, jól tettük, hogy délelőtt sétáltunk, most már nem lehetne nekiindulni a városnak. Csendes délutánt tartunk, Hédim alszik, Anya pedig htb.

hétfő, március 27, 2006

Csípőkontroll

Nagyjából azt kaptam a csípő-felülvizsgálaton, amire számítottam, annyi különbséggel, hogy sokkal többet kellett várnink és a doki is bolond volt.
Több mint egy órát kellett ácsorognunk-ücsörögnünk, Hédim szegény pedig most ezt elég rosszul viselte, mert a) melege volt b) álmos volt. Nem volt hangos rendbontás, de azért folyamatos nemtetszés-nyilvánítás diszkréten, az igen.

A doki pedig, ahogy mondtam, bolond volt. Teljesen szórakozott professzor benyomását keltette (hogy tényleg ilyen, vagy megjátszotta, azt nem nem volt időm kideríteni); összekeverte a lányok neveit, beszólt nekem (ezt nehezen tűröm, persze viszontválaszoltam), aztán poénkodni is kezdett, egy szerencséje volt, hogy Hédivel kedvesen bánt. A vizsgálat végén is még humorkodott, de akkor az én türelmem már igencsak fogytán volt, mert Hédiemt akartam mihamarabb ajtón kívül tudni, így beleszóltam a humormorzsákba, kivettem a papírt az asszisztens kezéből, majd viharosan kijöttem, úgy, hogy az elköszönés is már menet közbeni volt.

Érdemi dolog az persze nem történt, doki közölte, hogy minden rendben, szép és jó, sokat legyen a kiscsaj hason, de egyébként remek lány. Szóval meggyőződésem, hogy tényleg csak azért rendeltek vissza kontrollra bennünket, hogy legyen mire lehívni a támogatást. (Jajj de gonosz vagyok) Persze, hogy megyünk, amikor mondják, hiszen Hédiről van szó, csak nem szeretem, amikor hülyítenek.

vasárnap, március 26, 2006

Vasárnap

Nagyon nincs napló, mert családi nap volt ma is, délelőtt nagy séta (Hédim végigaludta a szép időben) délután kis pihenés idehaza, majd este játék, békesség.
Holnap csípővizsgálatra megyünk, kontrollra, reméljük nem kell órákat várnunk.
Még a héten megnyitom Hédim első számláját, a Trambulin csecsemőkortól betéti számláját választottam ki, nekem szimpatikusnak tűnik, és be is fizetem rá a papírpénzállományát, a kerek százasokat még gyűjtögetjük:)

szombat, március 25, 2006

Családi idill

Családi szombat; nagyot sétáltunk délelőtt a szép napsütéses időben, ahogy illik, Hédi, Apa, Anya, Bonnie. Természetesen ismét az szokásos helyzet állt fenn: a ma 5 hónapos!:) Hédivel semmi gond, a 3 éves Bonnie kutyahisztis volt. De ez már csak így marad.:)

péntek, március 24, 2006

Cselek

Mivel még mindig dünnyögött Hédi, benéztem hozzá. Nos, az én nagy lányom a hátán feküdt (persze én a hasára fordítottam, hiszen úgy tud jót aludni) és hatalmas, huncut, széles mosollyal fogadott, körülbelül ilyen értelemmel: látod anya, milyen ügyes vagyok, és tudom ám, hogy aludni kellene, de ez olyan jó móka, s biztos neked is tetszik, csak tudod, én nem tudok még visszafordulni a hasamra, és ugye visszafordítasz, és akkor becsszó aludni fogok. Komolyan mondom, napjában többször érzek késztetést arra, hogy megegyem az én tündéri lányomat. csak ugye, akkor mi lenne, ha megenném? Most is inkább jól megpuszilgattam, megfordítottam, és kijöttem a szobájából. Most akkora csend van, hogy öröm hallgatni:) biztosan nagyot fog aludni.

Munkás péntek 2.

Nagyon szép delőttünk volt - sajnos csak múlt idő, mert most el van borulva, de egész délelőtt gyönyörűen sütött a nap. Anya galád módon ki is tette Hédit az erkélyre - ma nem tudtunk sétálni menni, a lakás szaladt, muszáj volt valami rendfélét csinálni. Így legalább hétvégén nincs más dolgunk, mint családi programot szervezni, sétálni nagyot.
Hédim két óra hosszát!!! aludt az erkélyen, alig akartam elhinni. Bonnie nagyon aranyos volt, lefeküdt Hédi elé, és onnan őrizte az álmát:) Közben megcsináltam a nemzörgős munkákat, a porszívót csak utána vettem elő, amikor már felébredt. Anélkül, hogy részleteznem, nagyot dolgoztam ma, a lakás csillog-villog. Hédim jókedvűen ébredt reggel is, délelőtt is. Most ebédelt az imént, közben majd leragadt a szeme, így letettem aludni, de hallom, hogy még gagyog kicsit, igaz, elég erőtlenül, alvás lesz ennek a vége:)

Munkás péntek 1.

Tegnap nem voltam túl bőbeszédű, de annyi minden történt.
Egész délelőtt ügyeket intéztem Marika barátném segítségével - megjegyzem, nem is jártam volna a végére, ha nem segít, de most minden szép és minden jó, minden rendben van.
Míg én "kiránduktam" apa Hédizett, akin szegényen már látszott a szeles idő nyoma - ahogy apa elmesélte, kicsit nyügöske volt.
Délután pedig kihasználtuk az utolsó délutánt - Marinaék holnap utaznak haza, és igen soká találkozunk legközelebb - így sétálni mentünk a lánykákkal. Nem volt hideg, csak nagyon bolond szél fújt. Hédit jól meg is bolondította, délután 2-től sétáltunk, alig aludt egy fél órát, és este 7-ig nem is aludt! De akkor már nagyon-nagyon fáradt volt, nem is vacsorázott, hanem gyorsan elaludt. Persze nyolc előtt az éhes pocak felébresztette, de amint evett, aludt és tovább, és reggel 6-ig nem is moccant:)

csütörtök, március 23, 2006

Nagy fáradtság

Egész délelőtt ügyintézés, aztán nagy séta Mariannal és nettivel, mert szombaton már mennek haza. Most enniyre futotta az erőm, holnap majd folytatom a naplóírást.

szerda, március 22, 2006

Gyávaság

Anya gyáva, esik az eső, nem indulunk sétálni. Majd kimegyünk szépen az erkélyre, és ott levegőzünk kicsit, hátha ott is elalszik Hédim.
Pár napja - így ma is - már nem alszik vissza, amikor reggel felkel, így megváltozott az eddigi napirendünk; akkor van ébren, amikor eddig aludt és fordítva. Persze ez nem gond, csak megállapítás. De nincs is mit csodálkozni, 3 nap múlva 5 hónapos lesz az én nagylányom nyilván változik a kis élete ahogy korosodik:))
Mivel nem sétálunk ma, készítek valami finom kiskanalas tízórait; séta közben cumisüveget táraz anya a táskába, de most, hogy itthon vagyunk, lehet nyugodtan kiskanalazni.

A peluspróbánk eddig jó eredménnyel zárult; minden pelus bevált, amit vettem, de van egy, ami kimagaslik a többi közül, még egy kis tesztelgetés, aztán eredményt hirdetek, és kiválasztom, hogy melyiket is vegyük ezentúl.

*

Ahogy megírtam a postot, Hédim el is álmosodott, felöltöztettem, kimentünk az erkélyre, ott evett - mégis üvegből, nem akartam feltartani:) - és közben el is aludt szépen. És most ott durmol szépen.

kedd, március 21, 2006

Másik bolygó szülöttjei:)

Nagynénim eddig is mindig azt mondta, hogy én egy másik bolygóról jöttem (már amennyire eltérek a családunktól) most pedig már azt is megállapította, hogy Hédi is arról a bolygóról jött, egy helyről származunk:))
Ezt látom mindenki szemén, akármerre megyünk, mindenhol az az első kérdés, hogy jó kislány-e és hogy alszik-e, és amikor elmondom, hogy egész éjjel alszik, és nem kel fel, mindenki kikerekedett szemmel néz ránk. Tuti nem is hisznek nekem. Pedig ez az igazság. Ma a pelusárus hölgy megkérdezte tőlem, áruljam már el, hogy ezt hogy csinálom, neki két gyereke van, de ezt nem tudtam elérni. Mondtam, hogy én nem csinálok semmit; Hédi maga alakította így az életét, ő egy ilyen klassz baba:))

Kezdünk megismerkedni a lábainkkal is. Eddig a keze volt a fő játéka, ahogy azt illik egy ilyen korú babától, most pedig kezd beleérni a lábemelgetős és lábnézegetős korba. Kicsit ugyan nehézkessé teszi ezt a műveletet az a komoly pocak-szerkezet, amit növesztett, de azért bírkózik a feladatattal.

Szeles tavasz

Ma nem sokat aludt Hédim séta közben, szerintem a szél zavarhatta, pedig reggel 6 óta fent volt, nem aludt vissza, így indokolt lett volna. Na majd most, hogy hazaértünk.
Vettünk napernyőt, egy helyen találtunk, de az legalább szép és jó is, illik a kocsinkhoz, a hölgy volt olyan kedves, hogy felszerelte, így nincs vele tovább gondunk, nem kell keresgélnem a neten. És árban is nagyon jó volt, annyiért kaptam, amennyiért a neten láttam.

Délutánra hívott bennünket Marian babázni, de ha ilyen buta szél lesz, akkor nem megyünk sehová, nem fogom átfújatni Hédimet. Ha jó idő lesz, akkor persze elsétálunk.
Vettem ma is próbapelusokat, most egy másik helyre mentem be, hoztam három fajtát, kipróbáljuk, melyik milyen. Amit tegnap vettem, az eddig jónak bizonyult. Most környezettudatosan vettem Öko-t is, nem is volt drága.

Felnőtt-ebéd készül, megint nem kreativitásom csúcspontja, jó kis disznótoros töltött hús, de mégis csak meleg vacsi várja majd apát. Neki kellene ülnöm a tanulnivalómnak, nagy-nagy lemaradásban vagyok, de valahogy úgy elszállnak a napok, hogy észre sem veszem. A hátam-derekam is jó ideje fáj, most vettem rá Inno Rheumát, mert ami itthon volt már elfogyott, és nagyon úgy érzem, hogy muszáj újra kenegetni.

hétfő, március 20, 2006

Napsütés

Végre itt a rég várt napsütés! igaz, még mondják a hideget, de ma akkor is nagyon szép az idő, így egész délelőtt csavarogtunk:) Kilenc után indultunk itthonról, találkoztunk Mariannal és Nettivel, és sétáltunk jó nagyot a városban. A lányok sokat aludtak, Hédim majdnem teljesen végigaludta az egészet. Bementünk apához is egy kis látogatásra, vettünk egy pelenkadiszkontban egy újfajta pelust kipróbálásra, babafürdetőt, mert már fogyóban van.
Amikor felébredt Hédi, úgy tűnt, mintha éhes lenne, de mire fölértünk a lakásba az éhségét elvitte a cica. Most a járókában játszik, míg anya keres egy napernyőt a neten, mert bizony az új kocsinkba nagyon besüt a nap, és ezt Hédi szeme nem díjazta nagyon, közben most hallom, hogy sípol a kenyérsütő gépem, és a mosógép is most állt le, mert persze a séta előtt dolgozni küldtem a gépeimet:) Szóval munkára föl.

vasárnap, március 19, 2006

Babatornázó

Hédim kapott kölcsön egy babatornázót, ami nagyon leköti, főleg, hogy rájött, hogy még hangot is ad ki. Persze egy idő után sajátságos felhasználási lehetőséget mutat be: a tornázó szárait megfogva magához húzza (nehogy már neki kelljen anniyt mozogni) és így próbálja meg bekapni az oldalán levő játékokat.
Most uzsiztunk; a tegnapi maradékot megette, a sütőtök és nasi másik felét. Az almával kevert tejpépre már húzta a száját, aztán ki is köpte, mert a) már nem volt éhes b) az nem ízlett neki. Majd kiderül abból, hogy mikor fog megéhezni.
Délelőtt nagyot sétáltunk, Hédi, Apa, Bonnie meg persze Anya. Bonnie kutyarossz volt, Hédi viszont nagyot aludt, anyának meg kicsit átfázott a keze; amikor elindultunk, még jó idő volt, közben viszont fokozatosan hűlt le. Apa pedig előkérte a farmerdzsekijét, ő már nagyon tavaszt érez.:)

Már egy-két mondókát megtanultam, sőt a Bóbiát is, ami ugyan az én hangomon elég érdekesen hangzik, de Hédinek (még) tetszik:)
*
Itt most megint javítanom kellett, mert azt írtam, hogy Hédi kutyarossz volt, de persze Bonnie volt kutyarossz, Hédi meg nem. De ilyen az, maikor az embernek két lánya van, még ha ebből az egyik kutyalány is, akkor is, és jól összekeveri a neveket. És ha ehhez hozzávesszük, hogy Bonninak mindig azt mondjuk, hogy mami-papi mit csinál, Hédinek pedig azt, hogy anya-apa mit csinál, máris kész a teljes káosz, hogy akkor most ki kicsoda, és ki kinek a kicsodája:)

szombat, március 18, 2006

Kirándulás és gyűjtőmunka

Ébredés után az igazi nagy kirándulás: elindultunk a vidéki nagymamáékhoz. Hédim szerencsére az autózást igazán szereti, nem volt semmi gondunk, hamar el is aldut az autóban. Persze halálosan éhesen ébredt, amikor megérkeztünk, így tízóraizással kezdtük, utána viszont volt nagy mamázás, papázás, szegény kicsimet egymás kezéből vették ki:) na de ki szólna ilyenkor?
És persze Hédi nagyon élvezte, oly'annyira, hogy kicsit később, amikor le akarták tenni a kis popsiját, már nem is tetszett neki. De akkor jött anya, aki ismét elmondta, hogy elég egy forradadalmár, és lázadó a családban, így hamar leverte a készülődő megmozdulást, egy-két jól irányzott puszival és célratörő határozott mondattal, úgy, hogy Hédi egyből abba is hagyta a nyüszögést és ártatlan szemekkel vigyorgott rám:)

Ebéd után egy jó nagyot aludt az udvaron(!) a friss levegőn(!) a babakocsiban(!), úgyhogy anya szíve igazán repesett a boldogságtól!:) Hazaérkezés után persze még nem volt álmos, kicsit játszott még a frissen kölcsönkapott gyereketornázón, aztán előadta az éhenhalós mutatványszámát, de nem mese volt, be is gyűrt egy fél üveg sütőtököt, meg egy fél kisdoboz nasit, négykor viszont az üveges szemek már árulkodtak a fáradtságról, így le is tettem, el is aludt azon nyomban.

Anya pedig nekiállt gyűjtőmunkázni, mert az autóban rájöttem, hogy én tulajdonképpen egyetlen egy gyerekmondókát sem tudok tisztességesen, ami önmagában nem nagy baj, mert folyamatosan beszélek hozzá itthon, de ilyenkor utazás közben jó lenne, ha egyet-kettőt el tudnék neki gügyögni. Így nekiestem a netnek, találtam is egy jó csokorra valót, kinyomtattam magamnak három oldalnyit, ez éppen elég lesz egyelőre. Megtanulni is, és használni is.:)

péntek, március 17, 2006

Levegőn lenni jó

Levegőn lenni jó, és ezt mostmár Hédi is elhiszi. Ma is két órát sétáltunk, és szava nem volt a kocsiban, sőt aludt is egy kicsit! Anya nagyon boldog!
Marian és Anett jöttek értünk, és így közösen sétáltunk egy jót a városban, aztán kicsit feljöttünk, itt babázott a két kiscsaj, aztán ők mentek is haza, én pedig letettem Hédimet csendesülősre, de persze még bőven jár a szája:)
Kihasználtam a sétát, és bementem az angolturiba, be is szereztem néhány bodyt Hédinek, meg egy nagyon aranyos kis pulcsit, már forognak is a gépben. Holnap távoli nagymama nap lesz, szépnek kell lenni:)

csütörtök, március 16, 2006

Babák

Milyen érdekességeket produkál az élet, mindig rácsodálkozom. Hosszú éveken keresztül alig volt az ismerettségi körünkben baba, most pedig akármerre nézek, mindenhol kis porontyokat látok. Mariannak, aki a gyekekori leglegbarátnőm volt ott van a Nettije, két hónap van a két kislány között. Andika Rebijéről is beszámoltam már. Az egyik igen kedves barátunknak a napokban született kislánya, egy másik kedves (bár messze lakó) barátunknak szintén nemrégiben született meg a kisfia. Az unokahugim várandós, szurkolok nekik, rég vártak erre a babára. Egy másik ismerősünknek tegnap született kislánya, igaz, ő már a harmadik a családban, nem az első, de ide számítom. Csak így egyszuszra ennyi jut hirtelen eszembe. Micsoda babaarzenál:))

Húú, jó nagyot futottam délután. Miután hazaértem Marianéktól gyorsan tettem vettem (Hédi persze 1 óráig beszélgetett, utána aludt csak el), majd elmentem vásárolni, míg a mamáék őrizték Hédim álmát. Marianék úgyis sétára indultak, így összekötöttem egy kis plusz beszélgetéssel a kisember-kaja beszerzését. Mire ébredt Hédim, haza is értem. Utána gyors mosás, felnőttember-kaja készítés, pakolászás, mert sem holnap sem holnapután nem fogok ráérni, és már itt is az este a nyakamon.
Hédit ma egyedül fürdettem, apa a kutyalányt vitte a fodrászhoz; ez is fontos feladat. Most már a csendesülés időszaka van, Hédim lassan megéhezik, úgy hallom a hangján, aztán még egy kis játék, majd irány az ágy. Holnap is tartalmas nap vár ránk.

Csodakocsi

Az új babakocsink fantasztikus! Hédi remekül megvan benne. Ma is sétáltunk egy nagyot, elmentünk Marianékhoz babázni, odafelé is elaludt és hazafelé is. Nagyon boldog voltam!:)

A babatalálkozó remek volt, nekem legalábbis tetszett:) Három kis poronyt, az én Hédim, a Marian 7 hónapos Nettije és Marian hugának Andinak az egyéves Rebije nagyon jó fejek voltak együtt. Milyen érdekes, hogy ebben a korban mennyit számít néhány hónap eltérés, ami majd hamarosan már nem is fog látszani. A három csajszi háromféle módon játszott, evett, aludt, de azért odafigyeltek egymásra is. Persze az én kis békám a legkisebb, ő még alig tudott kommunikálni a többiekkel, de azért néha tett egy halvány kísérletet. Édesek voltak.

Ahogy hazaértünk, letettem Hédit, mivel gondoltam, hogy álmos lehet, hiszen reggel 7 óta fent van, leszámítva a kis kocsis alvást, de persze megint csak kuruttyol, nem tudom, mikor akar majd elaludni.

szerda, március 15, 2006

Séta

Az én Hédim nagyon jól viselte az új babakocsiban a sétát, ugyan nem aludta kockásra a fejét, mert nagyjából fél órát, ha aludt, de nagyon nyugodt volt, semmi zokszó, békésen tűrte a sorsát:) Nagyjából egy órát voltunk lent, aztán jöttünk is haza, Hédim most alszik, kipiheni a kocsikázás fáradalmait, apa pedig még dolgozik, az ünnepségen tesz-vesz, de gondolom hamarosan érkezik.

Forgolódás

Időközben Hédi megint megfordult a hasáról a hátára. Egyre profibb a forgolódásban; mostmár nem csak véletlenül sikerülnek a mozdulatok, már látszik benne a tudatosság is. A hátáról még nem tud hasra fordulni, de mindkét oldalra gyönyörűen görög, és a fejét is emelgeti, tekergeti, forgatja hozzá. Nagyon ügyes.

Március 15.

Megnéztük a központi ünnepséget Hédivel. Együtt bim-bamoztunk a haranggal, nagyon tetszett neki a hangja, éppúgy, mint a Himusz. Érdekes, hogy megfogta a dallama. Magát az ünnepséget is élvezte, igaz, közben már megoszlott a figyelme a tévé és az ökle rágása között:) az éhes poci mégis csak fontosabb minden másnál.
Apa még viszonylag csendben volt, miközben azt ecseteltem Hédinek, hogy a Bécsnek büszke vára az egyik leghíresebb alliteráció a magyar irodalomban, (megemlítve az Ó-magyar Mária siralom virágnak virága, világnak világa sorait is) de amikor a kommentálásban eljutottam odáig, hogy ott vannak a legfőbb közjogi méltóságok is, akkor már nevetni kezdett. Ettől függetlenül Hédi élvezte anya hangját:)
Most kicsit pihen a poci a tízórai után, aztán lassan készülődünk, elkísérjük apát az itthoni ünnepségre. Szerencsére az időjárás megemberelte magát, tavasz ugyan továbbra sincs, de nagyon szép enyhe az idő, nincs szél, nincs hó, igazán kellemesnek mondható.

kedd, március 14, 2006

Báb

Az én negyvenkét éves férjem bábozik a négyhónapos lányunknak:)) Nagyon édesek!:)))

Csacsi és Papagáj

Megérkeztek a bábok, amiket már olyan régen várok, apa így nekiállhat hogy beváltsa az ígéretét; bábozhat Hédinek.
Hédi nagyon szeret minden mozgást, mivel mindent tüzetesen megfigyel, elemez, így Gyuri tett egy könnyelmű kijelentést, hogy bábozni fog, erre rögtön nekiálltam tűvé tenni a világot, és meg is lett az eredménye: Csacsi és Papagáj beköltöztek hozzánk:) nagyon jópofák, biztos vagyok benne, hogy tetszeni fog a kiscsajnak. Aki egyébként nagyon pörgős volt délután; olyan hangjáték adott mamának, papának, hogy csak ámultak rajta. Hédi bemutatta az összes újonnan tanult hangját, és hogy nehogy valaki elvétsen valamit, jó hangosan. Tündéri volt, kis visítós boszorka:)

Zöldborsó

Egy egész órát aludt Hédim az erkélyen, igazán boldog vagyok!:) Jókedvűen, vidáman ébredt, gondoltam akkor talán tízóraizzunk, és együnk mondjunk zöldborsót. Hédi odáig egyértett velem, hogy betesszük a szájába a finomságokat. Onnantól kezdve viszont kicsit megint eltért a véleményünk. Én úgy gondoltam, hogy onnan akár már le is nyelhetné, evvel szemben Hédi szerint teljesen jó folytatás az is, ha inkább kifelé indítjuk útjára a falatokat. Persze a legkülönbözőbb formában; símán kiengedve, hogy csorogjon le csak nyugodtan a nyakán, gagyogva közben, hogy lehetőleg még a homloka is borsós legyen, illetve kiabálva, hogy anya is kapjon belőle.

Miután ezt megharcoltuk, Hédit kompletten át kellett öltöztetni, a feje búbjától a talpáig zöld volt, nekem elég volt csupán a pulcsit lecserélni. Kimosakodtunk tehát a tízóraiból, én el is indítottam a mosógépet azonnal, Hédi pedig dolgavégzetével leheveredett a járókába. Kicsit laposakat pislog már, úgyhogy hamarosan kiságyba is teszem, és nekiesek a mai második megpróbáltatásomnak, a rántott hal sütésének.

Erkélyjelenet

Az én lányom most először elaludt az erkélyen!:) Nem tudom, hogy meddig fogja bírni, de most szépen szundizik odakint.
Nem szokásos ez nap egyébként sem; mindent másként csinált, mint eddig. Fél hétkor ébredt fel, holott hamarabb szokott. Reggeli után viszont eszébe se jutott visszaaludni, inkább gagyogott.
8 körül aztán feladtam, áthoztam a nappaliba, mert a tágra nyitott szemekből egyértelmű volt, hogy itt bizony ébrenlét van. Gyorsan összepakoltam, majd felöltöztettem Hédimet, bár nem nagyon bíztam a hosszas kintlétben, erre tessék: kicsi háborgó nyüszi után édesen alszik.:)

hétfő, március 13, 2006

Babanézőben

Babanézőben voltunk délelőtt, Marianék itthon vannak a kicsivel. Persze a lehető legvacakabb időben indultunk neki, szakadó hóban, szélfújásban, de egyrészt megbeszéltük, hogy ma megyünk, másrészt pedig azon az alig 1 km-es távon az autóban csak nem történhet semmi alapon mertünk nekiindulni.
A két kiscsaj nem túl sokat törődött egymással, megnézték ugyan maguknak egymást, de aztán mindkettő úgy döntött, hogy inkább foglalkozik magával, mint a másikkal. Anett gondolom még kis pisisnek találta Hédit; érthető, hiszen ő egy nap híján már hét hónapos:) Hédinek pedig sokkal jobban tetszett az a sok színes bigyó a feje fölött, mint a nagylány.
Mi viszont tudtunk beszélgetni kicsit. Igaz, nem maradtunk túl sokáig, Hédim 11 fele jött rá, hogy régen volt hat óra, amikor evett (én korábbra tippeltem, csodálkoztam is, hogy ennyi ideig nem evett) utána pedig jobbnak láttam, ha inkább elindulunk haza, hogy már itthon aludjon el. Már a kocsiban elszenderedett, és itthon épp hogy tisztába tettem, és letettem a kiságyba, már el is aludt.

vasárnap, március 12, 2006

Szép vasárnap

Nyugodt vasárnapunk volt, Hédi aktivitásával, délutáni nagy alvással, pihenéssel. Most keresztanyuzik Hédi, beszél neki, gagyarászik. Mondtam, ha egyszer nem lesz meg a gyerek, az azért lesz, mert megeszem, amilyen kis zabálnivaló falat ember!:)

szombat, március 11, 2006

Erősödünk

Napról napra erősebb ez a kiscsaj:)) Az ugye ténykérdés, hogy folyton ülni akar, de persze nem tud. Még napokkal ezelőtt is bicsaklott a kis buksija, amikor ülőset játszottunk. De ma már nagyon szépen tartotta a fejét.
Az egyik kedvencem, hogy lefekszem a kanapéra, a hasamra teszem Hédit, aki onnan nézelődik, kutakodik, amihez persze erősen megtartja a fejét. Amikor elfárad hason, akkor megfordítom, és szemben ül velem, onnan szoktunk ülőset játszani úgy, hogy a lábammal tartom a hátán. Ma pedig már úgy tudott ülni, hogy csak a kezét fogtam, a hátát nem is kellett tartani és gyönyörűen, egyenesen ült, nézett velem szembe, és úgy gagyogott nekem:)

Paradicsom

Egyelőre úgy tűnik, Hédi nem olyan válogatós, mint anya, illetve válogat ő persze, csak más megfontolások alapján. A kedve dönti el, hgy mikor hajlandó tápszeren kívül más enni.
Ma délelőtt egy fél üveg paradicsomot evett meg nagy örömmel. Én is nagyon örültem neki, hogy ilyen jóízűen nyomta le, de Hédi is élvezte. Külön öröm volt számára, amikor rájött, hogy kedvenc szórakozását, a hangutánzást tele szájjal is tudja folytatni, nem kell abahagyni holmi evés miatt, aminek köszönhetően a paradicsom sugárban takarta be anyát, Hédit, mega a környezetből ezt-azt:) És baromi jókat nevetett ezen:)

péntek, március 10, 2006

Reklámok

Ahogy az ember anya lesz, rögtön kicsit meg is bolondul; normális ez?
Soha nem hatottak rám reklámok, nem foglalkoztam semmilyen akcióval, most pedig Coccolinózok. Mentségemre legyen mondva, a történet fordított. Előbb vásároltam 3 doboz Coccolino öblítőt, mert nagyon akciós volt a t-gazdaságosban, majd most láttam, hogy (nahát, hogy hogy nem) 3 darab a Coccolinón található matrica beküldésével 1000 Ft kedvezménnyel lehet megvásárolni a Coccolinós mesekönyvet, így kerül 1490 Ft-ba. Mit csinál erre anya, aki egyébként a Postát hírből ismeri, mindent a neten intéz, és ld fent soha nem vesz részt akciókban? Leszedi a címkéket, ragaszt, borítékot címez, majd Postára ad. Hát igen, bolondulok:))

Megjegyzés: itt javítanom kellett, mert most vettem észre, hogy azt írtam, hogy egy doboz Coccolinót vettem, holott hármat, mert így volt 2+1-es akció.

Délutáni borulás

Ahogy jött a tiszta égbolt, úgy el is ment, jött helyette esőzés. Hédit el is nyomta, sokat aludt, és fáradtan ébredt, keveset volt fönt. De szerencsére nem volt rosszkedvű.
Nyugis hétvégénk lesz, nem jön senki, nem megyünk sehová, csak szépen, csendesen, hármasban (Bonnieval négyesben) családi hétvégézünk. És ha jó idő lesz, akkor felavatjuk az új babakocsit.

Hosszan alszunk

Reggel hatkor kelt Hédi, nagyon rendi volt velem, és utána is visszalaudt, így én is, és aludtunk még egy nagyot majdnem kilencig:)
Délelőtt elég álmoska volt, hamar lefeküdt újra, biztosan a borongós idő miatt. Mostanra kitisztult az ég, Hédim is éberebb. Az imént varázsolta el a védőnénit, akinek nagyon tetszett, és nagyon elégedett volt vele, hogy mekkorát nőtt és fejlődött, mióta nem látta. És mondta, hogy látszik Hédin, hogy sokat foglalkozunk vele.:)

csütörtök, március 09, 2006

Hédi aktív

Igazán sajnálom, hogy hangosfényképek még nem készülnek (megjegyzés: kamerát nem fogok venni), mert Hédi olyan hangokra és kacajokra jött rá, amit öröm hallgatni:) Olyan jókedvűen visong még mindig a szobájában, ahelyett, hogy aludna, hogy csak nevetgélünk rajta. Nagyon bájos!!:))

Kirándulás és nagy alvás

A délelőtti kirándulás jól sikerült, Hédi nyugis volt és békés, ahogy mindig. Kollegináknak tetszett nagyon, elgügyögtek neki. Utána még apa munkahelyére is beszaladtunk, ha már úgyis így nekiindultunk a világnak, persze ott is sikert aratott.
A nagy kirándulás után még vagy egy óráig pörgött itthon, dumált, nevetett, kacagott, nagyon jól érezte magát. Viszont meglátszott, hogy elfáradt, mert ebéd után egy perc sem kellett hozzá, és már békésen aludt, és fel sem ébredt egészen ötig.:)

szerda, március 08, 2006

Mindenféle

Volt ma minden, ami csak egy napba beleférhet.
Anya iskolázott délelőtt, agy apa-napos volt Hédim megint, aztán nekünk el kellett futnunk egy kis ügyintézésre, akkor Ibi keresztanyu volt a pesztra. Anyukámék is befutottak, így délután nagy játék volt mamával-papával. Papa is hozott Hédimnek is meg nekem is virágot; így aztán hamar megtanulja a kislány, hogy nőnek lenni jó:) Persze Ibitől is kapott megint ajándékot, aki nem bírja ki, hogy ne vegyen neki valamit, ma a Rút kiskacsa térbeli mesekönyvet hozta.
Jól el is fáradt a nagy pörgéstől, most alszik, jó mélyen.

Holnap kirándulni megyünk, a munkahelyemre megyünk kicsit barátkozni, babázni. Kíváncsi vagyok mit szól majd az ő fogalmai szerinti igazán sok emberhez.

kedd, március 07, 2006

Az első Nőnap

Gyuri ma két szál, külön csomagolt gyönyörű fehér rózsával érkezett haza, ahogy ő fogalmazott: hozta a csajainak:)) Azaz Hédim megkapta élete első Nőnapi virágát. Készítettem is gyorsan képet róluk, Gyuriról, Hédiről és a virágról. Hédinek annyira megtetszett, hogy megfogta rögtön az egyik levelét, és nem is akarta elengedi. Végül is igaza van; ő kapta:)

Babakocsi 2

Visszaigazolták a megrendelésem, át is utaltam az árát, ha minden jól megy, holnap megérkezik. Remélem, ez a futárszolgálatos fel fog tudni jönni a negyedikre, és nem kell neki segítség. Bár így, hogy előre ki van fizetve az áru, szállítási költséggel együtt, azaz borravalóra nem számíthat, nem tudom. De kénytelen lesz, mert Gyuri egyedül lesz itthon Hédivel, így nem lesz aki lemenjen.

Nagyon kíváncsi vagyok ám a kocsira, hétvégén ki is próbáljuk, hogy milyen Hédinek a világ egy olyan kocsiban, amiből kilát.

Elképzelés

Hédi Alíznak egyre határozottabb elképzelései vannak a saját életéről. Ebben az elképzelt életben a friss levegőnek továbbra is elhanyagolható a jelentősége, éppúgy, mint a kiskanálnak. A tudatra ébredés előtti időben jóízűen megette a kiskanállal kínált ételt, mostanában egyre jobban tiltakozik ellene. Azért nem adom fel.:) Most tejpéppel próbálkozunk.

hétfő, március 06, 2006

Iskola-nap

Hédi lefeküdt aludni, én még gyorsan elintézek ezt-azt, aztán futok suliba, meg vásárolni, Hédi ma apázik. Holnap nem lesz olyan előadás, amire muszáj lenne átmennem, így itthon maradok, de a szerda délelőtt ismét sulis lesz. De olyan szépen megvannak az én szeretteim, hogy nincs okom az aggódásra. Futok is.

vasárnap, március 05, 2006

Megfordulás és nagy alvás

Hédi délután teljesen egyedül teljesen átfordult a hasáról a hátára!! Látszik rajta, hogy még mindig nem igazán érti, hogy is van ez, és vissza persze nem tudott fordulni, de én nagyon örülök a sikerének!!
Délután nagyon nyűgös volt. Korán felkelt, fél kettőkor, és még négykor sem akart a kiságyba menni, de látszott rajta, hogy már alig él, olyan álmos. Biztosan túlfáradt. Felváltva járultunk elébe Gyurival, hogy miben tudnánk segíteni. Aztán miután megvígasztalódott, mégis letettük a kiságyba, ahol ugyan volt egy kezdeti nyöszögés, de utána elaludt. Ezt gyorsan kihasználtam, és én is bevonultam a hálóba, mondván, hogy épp csak egy órácskát pihenek. Ehhez képest Gyuri ébreszett fél hétkor Hédivel a kezében, hogy a kiscsaj is most ébredt. Így aludtunk mi egy hatalmasat délután, mi lányok:)

Babakocsi

Találtam a neten egy nekem tetsző és praktikusnak tűnő babakocsit, aminek még az ára is szimpatikus, meg is rendeltem iziben.

Szép idő

Gyönyörűen süt a nap, bezzeg délelőtt még el volt borulva, amikor Hédi ébren volt. Most alszik, de ha így maradna az idő, akkor délután ki tudnám tenni kicsit az erkélyre.
Reggel megint korán fent csipogott, már nyolckor felébredt, és fél tizenegyig nem is aludt vissza. Biztos megint érzi a szép időt, ilyenkor mindig aktívabb.
Nagymama is meggyógyult, így két hét után végre megint tudott unokázni, élvezte is Hédi a figyelmet.:)

szombat, március 04, 2006

Kelj fel mackó

Hédi egy Kelj fel Jancsi típusú Kelj fel mackót kapott, ami ráadásul csörög-zenél. Hédinek nagyon tetszik, hason fekszik, és közben bökdösi a macit, ami minden mozdulatra zenél egyet. :) És persze beszél is neki.

Szabad délelőtt

Szabad délelőttöt kaptam, apa babázott. Persze ezt Hédi sajátságosan értelmezte, így dacára annak, hogy hatkor feküdt vissza, nyolckor felébredt, nagyjából öt perccel azután, hogy Gyuri lement Bonnieval sétálni. Így persze én keltem fel hozzá. Aztán viszont rendes volt, apázott, így én még visszaaludtam.
Apa lencsegulyást vállalt be mára, így a konyhából is szabadságon vagyok, cserébe némi rendet teszek, mert délutánra látogatók jelentkeztek be egy babalátogatással egybekötött munkamegbeszélésre.

péntek, március 03, 2006

Elindult a nap

Elindult ez a nap is, kicsit pörgős volt az eleje, mostanra pedig lecsendesedett.
Hédi a tegnapi tortúra után úgy határozott, hogy alszik egy jó nagyot, így este már fél nyolckor elaludt, 11 előtt felvettem enni, majd aludt reggel hatig! Utána is zokszó nélkül visszaaludt az etetést követően, egészen kilencig.

Míg Hédi ébren volt, előkészületeket tettem az ebédre, kenyeret is sütök, aztán kicsit játszottunk, megint kicsempésztem az erkélyre, de ezzel ismét nem loptam a szvíébe magam. Bár nem viselte olyan nagyon rosszul.

Az evés körül volt egy kis nézeteltérésünk. Hédi szerint a cumisüveg és a tápszer jó, minden más azonban csak stresszfaktor. Anya ezt kicsit másként látja. Próbáltam neki alma-banános valamit adni, de ahogy tettem a szájába, azzal a lendülettel jött is ki belőle. Egyébként rendes lány a Hédi, mert nem sugárban köpi rám, csak szépen lassan ereszti ki a szájából, így nem én vagyok talpig kajás, hanem ő.:)

Anya azonban kitartó, és elszánt, hogy márpedig mást is kell enni, nem csak azt a roboráló tápszert. Pláne, hogy anyát nem olyan könnyű eltéríteni a szándékától, hamarabb kell ahhoz felkelni, ugye. Így miután a kiskanalas módszer ma nem vezetett eredményre, összekutyultam neki a kaját egy jó adag tápszerrel, és beletöltöttem egy cumisüvegbe. Majd adtam neki az egyik cumisüvegből tápszert, utána pedig ezt az összekevert valamicsodát a másik cumisüvegből. És nahát-nahát, láss csodát, megette mindet. Na ugye?! Mondtam én!

Lehet, hogy pedagógiailag nem a legjobb módszer a cumisüvegbe töltött kotyvalék, mert hiszen a cél a kiskalanazás, és a szilárd étel bevezetése, de úgy látom, hogy itt elsősorban az ízekkel vannak a gondok, nem a technológiával: amit ugyanis szeret, azt gond nélkül megeszi kiskanállal is.

És a francba, ilyet; háton is el lehet aludni. A levegőzés után letettem a kiságyba, a hátára, ahogy szoktam, de most nem fordítottam hasra, amikro már láttam, hogy nagyon álmos, hanem hagytam, hogy játszon még a macival. és most szépen a hátán alszik, mint egy kisbéka, kiterülve.:) Nem tudom, hogy ez így milyen kényelmes lesz neki, és végig tud-e aludni egy ciklust, ezt majd megtapasztaljuk, de már ez is jó, hgy elalaudt így.

csütörtök, március 02, 2006

Tervek

Közeledik lassan a jóidő, így tervezgetek. Hédi ha tudná, valószínűleg bejelentést tenne merénylet előkészülete címen.

Összeszedtem az információkat, már csak néhány dolgot kell beszereznem, és irány a babaúszás. Ugyanis rosszult tudtam, nem kell megvárni a 9 hónapos kort, már lehet vinni a kiscsajt. Jövő héten úgyis kell mennem suliba, akkor elmegyek boltba, veszek úszópelenkát, anyának valami fürdőruhát (mert ugye víziszonnyal küszködőnek minek a fürdőruha), és a jövő héten, de legkésőbb két hét múlva megyünk úszni!
Megnyugtatott a kishölgy, akivel telefonoztam, hogy nem kell félni, nem tortúráról van szó, minden foglalkozás addig tart, míg a baba jól érzi magát, akkor lehet abbahagyni, amikor ő gondolja. Itt nincs víz alatt úszás, csak vízben való foglalkoztató. És szerintem ez bőven jó is ilyen kis tökmagnak.

Ezzel párhuzamosan pedig bejelentkezünk babamasszázsra is, az is nagyon korrektnek hangzik, négy alkalom mindösszesen, ami alatt el lehet sajátítani az alapokat, és utána otthon is lehet csinálni, nem kell folyamatosan eljárni. Ezt már házilag kipróbáltuk tegnap, és nagyon tetszett Hédinek. Először ugyan nem tudta mire vélni, hogy mit akar anya azzal a gyömöszöléssel, de aztán rájött, hogy ez tulajdonképpen jó:)

Szuri

In medias res: Hédi az erkélyen alszik. De ennek története van.

Körülmények: nem tudom, mit csináltak régen az anyukák, amikor sokkal több gyerek volt, mert a tanácsadó egy picike helyiség, alig van benne hely, annyi időre le tudtam tenni Hédit, míg levetkőztettem, de utána adtuk is át a helyünket másnak. Így mindösszesen majd' két órát tartottam a kezemben. Megjegyzés: mivel elérte a 6630 gr-ot, ez anniyra nem volt vidám dolog anyának.

Előzmények: Hédi ma úgy döntött, hogy korán kinyitja a szemeit, így 8 óra előtt kiugrasztott az ágyból, ahová jól megérdemelten visszafeküdtem a fél 5-ös kelést követően. Persze hamar elálmosodott, fél 10-kor elaludt, és nagyon "örült", amikor tízkor felvettem, hogy megyünk szurira.

Tényállás: Mindehhez képest nagyszerűen viselte a várakozást. Nagy megfontolt szemekkel nézte a többi babát, az apukákat, anyukákat. Egy hangja nem volt. Egyszer-egyszer görbült sírásra a szája, amikor egy-egy kisbaba hangosan bömbizett, szerintem úgy gondolta, hogy szolidaritást kell vállalnia velük, vagy csak átérezte a helyzetüket. De sikerült megnyugtatnom, így nem lett sírás a vége.

A szuri, na az viszont nagyon nem tetszett. Amíg a doktornéni vizsgálta, addig még el is volt, ártatlanul nézett rám, hogy mi történik, de tűrte. Viszont amikor a szurit megkapta, a döbbenettől telitorokból sírni kezdett. Szerintem nem fájt neki, mert volt egy kis fáziskésés a szuri beadása és a sírás között, inkább csak meghökkent és felháborodott. De nagyon keservesen sírt. Mire kijöttünk, addigra szerencsére lenyugodott. Közben megbeszéltük a babaúszást és a babamasszázst is a doktornénivel és a védőnénivel, úgyhogy fogunk menni mind a kettőre, amint alkalmas lesz.

Jelenleg: mivel szegény Hédim ugye alig aludt, ahogy beraktam a hordozóba, azonnal mély álomba szunnyadt. De anniyra, hogy azt sem vette észre, hogy hazaérkeztünk, pedig mindig felébred, amikor felérünk. Így most orvul kicsempésztem az erkélyre, ezért végre egyszer ott alszik.
Viszont azt hiszem lesz keserves sírás, amikro felébred, és rádöbben, hogy milyen réges-régen nem evett. De anya felkészülten várja a cumisüveggel:)

Etetőszék

Megérkezett végre az etetőszék, amit megrendeltem. Kicsit ugyan megvárakoztattak, ehhez nem vagyok hozzászokva, de a lényeg, hogy itthon van. Pofás kis darab, olyan, ami később átalakítható kisasztallá és kisszékké, azaz sokáig tudja Hédi használni. Morgós ember hozta, Gyurit haza is kellett rendelnem, mert azt mondta az ember, hogy nem tudja egyedül felhozni, aztán kiderült, hogy az autóját nem tudja bezárni, és Gyuri egyedül hozta föl. Nahát. GTS.

Hédi jó korán ébredt ma, fél ötkor, aztán pedig fél nyolc után, így persze most elaludt, pedig nemsokára mennünk kell szurira. Biztos nem lesz vidám, ha felkeltem. De hát ez az élet; az ember nem mindig teheti azt, amit szeretne.:-)

szerda, március 01, 2006

Napsütés

A napsütés mindig kihozza Hédi legjobb formáját, és/vagy a négyhónapos kort valamiféle vízválasztóként kell értékelni, nem tudom, mi az igazság, de tény, hogy Hédi ma délelőtt is hosszan kint időzött az erkélyen anélkül, hogy egy zokszó elhagyta volna a száját, és most is ott van, már majdnem félórátja, és még mindig jól bírja, sőt, beszélget a nyuszijával.

Hóvirág

Tegnap nagypapa hóvirágot hozott az unokájának, a kertjükben szedte, most itt díszeleg az asztalon, és nagyon szép látványt nyújt, jó ránézni. Megmutogattam Hédinek, megcirógattam vele az arcát. Remélem, ő is úgy fogja szeretni a virágokat, mint én, és azon leszek, hogy éppúgy tudjon örülni egy csokor hóvirágnak is, mint bármi más ajándéknak. Hiszen a szeretet ajándékai sokkal többet jelentenek az áruknál.

Még alszik, de lassan ébresztgetem. Mióta rászoktunk arra, hogy este 10-11 körül is még felveszem enni, még nyugodtabb az éjszakája, és reggel is tovább alszik, így délelőtt nagyon kipihent, friss és vidám.