Babanapló

Hédi Aliznak

csütörtök, május 31, 2007

Pancsi 3.

Ma megpróbálkoztunk az anyával-pancsizással. Eredmény dettó: nem-nem, plusz visítás, tápi-nyami szavak mantrázása. Ahogy kivettük a vízből, mintha elvágták volna, sírás megszűnt, csak a tápi-matra maradt. Nem találjuk a megoldást.:(

hétfő, május 28, 2007

Hétvégi pilanatok

Mennyi minden történt velünk most néhány nap alatt! A legfontosabb, hogy együtt voltunk, Hédi, Apa, Anya.



Voltunk Papáékkal is, Ibi is el tudott jönni kertezni, és Józsi is, akinek a motorja, az egy csoda. Egy gombbal el lehet indítani (Hédinek nem kihívás) egy gombbal lehet vele dudálni (dettó) és egy gombbal lehet bekapcsolni a világítást (szintén) így Hédi nulla perc alatt minden funkcióját lejátszott.

Mielőtt a kertbe mentünk, voltunk Mamiéknál is, aki szegény nincs jól, megbetegedett. Hédi így Tatit húzta-nyúzta, Mamit viszont nagyon megszeregette.

Voltunk Bcsabán is, gyereknapi kirándulósba, ahol előző nap akkora vihar volt, hogy a sétálóutcán még vasárnap délelőtt is nagy tócsák álltak. Emiatt a ligetben levő programot kihagytuk, és módosítottuk az eredeti terveinket, sétáltunk, babákkal találkoztunk, játszottunk, fagyiztunk.

Apáék nagy túrájában mi is részt vettünk ám, igaz, autóval, és igaz, csak kicsit. A pihenőjük beiktatására időzítve elmentünk mi is a kardoskúti kilátóhoz (útközben belefutottunk egy bocicsordásba, amit az úton hosszában:) terelgettek, és alig tudtuk őket megelőzni, Hédinek nagyon tetszett, de nekem elég kusturicás volt szlalomozni a bocik között.:)
A kilátónál lépcsőzött Hédi megint, de már nagyon bátran, már nem vár senkit és semmit, hanem elindul egyedül, félelemérzet nulla. Nem győztünk utána rohangálni.


Fociztunk egy nagyot, Apával, Janival, Hédi rengeteg futott, hogy a három nagyot valahogy ki tudja cselezni, de akkorákat kacagott, hogy élmény volt hallgatni. Aztán elfáradt, és leült a labdára, becsszó, ezt magától produkálta, senki nem mondta neki.
Ma pedig itthon állítottunk sátrat, az udvaron, hogy lehet egy helye, ahová be tud húzódni, és ahová gyűjtögetheti a kincsecskéit. A medence felfújása még várat magára, mert nincs egy pumpánk, amivel levegőt tudnák juttatni egy kis gyerekmedencébe.
És itthon vannak Marianék is, de még nem találkoztunk velük, illetve csak mi Mariannal, a lányok még nem, a hétvégére tervezzük, hogy összehozzuk őket.
*
És itt jegyzem meg, amit elfelejtettem, pedig tényleg akartam ám, hogy az alsó két képért Janinak jár köszönet!



péntek, május 25, 2007

Munka

Ma nagy munkában voltunk ám egész nap! Már délelőtt megkezdtük a kertészkedést, igaz, úgy nézett ki, hogy lóg az eső lába, de mégis belevágtunk.
Délelőtt kigazoltam a homokot, hogy Hédim tudjon hol játszani, rögtön birtokba is vette, és kipróbálta az új szerszámait. Olyan jól sikerült a hancúrozása, hogy délben lefekvés előtt gyakorlatilag ki kellett belőle önteni a homokot, még a pelenkája is tele volt vele.
Délután eljött Ibi keresztanyu, és még ők együtt kertészkedtek, addig levágtam az udvaron a füvet, hogy Apának ennyivel is kevesebb dolga legyen hétvégén, és így biztos legyen, hogy tudunk családi hétvégézni - mert megérdemeljük:) Míg én a köröket róttam, addig Hédi és Ibi elmentek sétálni is egy kicsit, és vettek fagyit, hoztak nekem is, mit mondjak, jól esett:) Hédi pedig egyensen imádta. Volt eperszüret is, mert gyönyörűen érik az eprünk, és milyen finom!!
Szerencsére az eső elkerült bennünket, így az egész délután az udvaron töltöttük, ami nagyon szép lett, Hédi kijátszotta, futkározta, ugrálta magát, és egy megint sírós pancsi után szinte nulla perc alatt elaludt.

Ajándék

Tegnap Anya nagyon ügyes volt, így hazafelé jövet meglepiket vásárolt.:)
Egyrész Hédim kapott ajándékot, mert olyan kis türelmes Anyával szemben; ezért vettem neki itthonra is egy kismedencét (csak Papáéknál a kertben volt eddig - bár most, hogy a pancsi sírós éppen nem aktuális, de bízunk benne, hogy ez az állapot nem sokáig fog tartani) meg vettem neki egy kis gereblyét, egy lapátot és egy vödröt, hogy amikor segít nekem kertészkedni, akkor ne az én szerszámaimat csaklizza el:) Anya pedig vett magának egy jutalomkönyvet.

kedd, május 22, 2007

Pancsi 2

Ma délután anyuék a kertben kísérleteztek vele (kérésemre) hogy a kinti medencében pancsizzanak, kihasználva a szép időt, hátha akkor Hédi lányom nem visít. Visított. Teljesen nem tudom hová tenni. Hazaérkezéskor ugyanaz a történet, pancsi, nem-nem, száj legörbül, papa kezért megfog, mennyü-mennyü. Az esti visítást viszont megspóroltuk, mert a kintinek köszönhetően tisztán jött haza.

hétfő, május 21, 2007

Pancsi

Valami nagy baj van pancsi fronton, Hédi Aliz napok óta sír, ha fürdeni kell. Eszünk nincs hozzá, mi lehet a baj, semmi rendkívüli nem történt, és mégis. Ahogy meghallja a szót; pancsi, szája legörbül, elkedvetlenedik, majd nem-nem ismételgetésével tudatja, hogy köszöni, de ezt nem kéri. Aztán persze mégis jön a szülői szigor, fürdőszobába be, ruha le (ekkor más sír) majd kádba be - és itt folyamatosan sír. Közben mondja, hogy nem-nem, valamint hogy menyü-menyü azaz menjünk-menjünk, és amíg a tisztálkodás zajlik, végig sír, csak akkor hagyja abba, amikor már kiszállt a kádból. De ez egyértelműen igazi, félelemmel teli sírás, nem hiszti. És bármit próbálunk, nem vezet eredményre. Tanácstalanság.:(

péntek, május 18, 2007

hajvágós


A mai napot szépítkezéssel zártuk, hogy mire Apa hazaérkezik, addigra Hédi széplány legyen. Ez egyrészt jelentette a körmök levágását, másrészt pedig új frizura készítését. Hédinek kilenc sorban három szál típusú haja van, úgy gondoltam, itt az ideje, hogy frissítgessük kicsit, és már nem olyan kicsi, hogy féljen a kütyüktől, mint pl a hajvágótól, és jól is sejtettem, mert először ugyan volt egy kis berzenkedés, de aztán tetszett neki a dolog. És így lett az én lányomból egy kis kopasz csajszi.:) na jó, nem kopasz, van vagy 7 mili a haja:)

Visszaszámolunk

Visszaszámolunk és mantrázunk; márcsakháromhét, márcsakháromhét.
*
Hédim egész héten Szörnyella de Frász-t játszott, nyűgös volt és hisztis (felváltva illetve egyszerre) már nagyon nehezen akar tanulni engedni. Így ma kimenőt kaptak Mamáék, és dolog ide, dolog oda, kettecskén vagyunk. (Most elméletileg alszik egyébként, gyakorlatilag megállás nélkül jár a szája, nem tudom mivel beszélget ilyen vadul, és arra is kíváncsi vagyok, hogy aludni mikor fog)
*
Egész délelőtt robotoltunk, Anya takarított - ekkor Hédi cipelte a porszívót ide-oda, hogy bírja el, nem is értem, így segített nekem. Miközben vasaltam, felfedezte magának a ruháskosarat, ez viszonylag hosszú időre lekötötte. csak a feltörlésnél kaptunk kicsit hajba, amikor is a labdáját akarta beledobni a vízbe, majd miután ezt nem engedtem, könyékig belenyúlt. Ja, igen, még akkor sem voltunk egy véleményen, amikor megtalálta a virágspriccelőt (vagy hogy hívják) és azt maga felé fordítva örömködött azon, hogy tudja használni. Miután átöltöztettem, igyekeztem elég magasra tenni az eszközt.:)
Délutánra kertészkedést terveztem, de olyan vacak az idő, hogy nem fogunk kimenni, inkább keresünk valami benti elfoglaltságot, és várjuk haza Apát, aki szentül megígérte, hogy ma időben érkezik.

hétfő, május 14, 2007


Hédi Aliz napról napra arra gyúr, hogy minél koszosabban jöjjön haza a kertből, és ez sikerül is neki:) Ma is folyt belőle a homok, valamit lassan megint nincs ép testrésze, a tegnapi térdsérülés után ma leverte a kezét, valamit a másik lábát is. Amikor hazaért, nagy büszkén mutatta nekem az újabb sérüléseit.:)
Ezt manővert Apának mutatta be a minap, sikerült a bicójáról orra landolni. Szerintem rosszul is éreznénk magunkat, ha egy nap valami baleset nem történne.:)
Nem is mondtam, hogy a hétvégén végre volt annyi időnk egymásra, hogy meg tudjam számolni a fogait (amin nagyon jókat vigyorog mindig, és míg én számolni próbálok, addig ő harapdálni próbál engem) és bírtam 18 fogat számolni, ami szerintem nagyon jó teljesítmény.

vasárnap, május 13, 2007

Egy kis közszolgálatiság:)

Ugyan Hédi Aliz még nem potenciális alanya egy ilyen rednezvénynek, de jóbarátaink kérésének nem tudunk ellenállni, így hát:


"MÚZEUMI VILÁGNAPI családi vetélkedő a Szántó Kovács János Múzeum szervezésében
2007. május 19-én, 9 helyszínen vidám, játékos feladványok várják a nevezni kész családokat!
A versenyre regisztrálni 10 órától lehet, a csapatok 10-11 közt indíttatnak, eredményhirdetés előre láthatóan 14 órakor lesz!
Megfáradt versenyzőinket babgulyás és szóda (kevés borral) várja, no meg a díjak!
Minden érdeklődőt szeretettel vár a rendezőség!"
Szántó Kovács János Területi Múzeum
Orosháza, Dózsa György u. 5. tel.: 68/412-853

*
update: elnézést, a linkek véletlenül maradtak benne, ahogy átemeltem a szöveget! Kivettem.

péntek, május 11, 2007

Anya gyönyörű lánya:)




Itt van az én gyönyörű lányom, amint talpig menetfelszerelésben csajszisan várja, hogy menjünk csavarogni:) mert voltunk ám ma csavargóban, és vásároltunk is ezt-azt, például gofrisütőt, amit Anya már régen szeretett volna, hogy tudjon finom reggeli-uzsit készíteni, és Apáért is elmentünk Bcsabára dolgozóba, hogy ne kelljen buszoznia.
És az én lányom pörgött ezerrel, gyakorlatilag végifutotta a délutánt, és nagyon barátkozós kedvében is volt, egy csomó vadidegen emberhez odament csak úgy, köszönni, integetni, megmutatni a lufiját (a bohóc, aki közölte velünk, hogy ő nem bohóc bácsi, csak bohóc, ő adott Hédinek nyuszi-lufit) meg mindent megnézett és persze labdát is vetetett magának, de már nem velem, hanem Ibivel, mert nálam már nem ér célt (megszámoltam, itthon van a szobában 6 db labdája, az udvaron kettő, a kocsiban kettő és már mamáéknál a kertben is kettő - ma Apa azt mondta, ebbe a házba több labda nem jöhet:))) szóval nagyon jó napja volt. És hazafelé sem aludt el a kocsiban, pedig mér késő volt, a pancsi közben is víg volt, viszont ahogy ágyba került, fél perc alatt el is aludt.:)

csütörtök, május 10, 2007

Frissesség

Frissen ma is írok, holott tegnap is.:) Míg Hédi alszik, kihasználom az időt kicist, aztán viszont végre megint csak keten leszünk! Apát útnak indítottuk dolgozni, Mamáéknak szababdnapot adtunk, de nem csak mára ám, hanem egész hétvégére, így csak kettecskén dolgozgatunk. Nagyon ránk fér már, mert az utóbbi hónapok olyan felfordultak az életünkben, és igaz, hogy minden nap vagyunk együtt egy kicsit, meg persze az alapvető dolgokat együtt csináljuk (az ébredés, az evés, a pancsi, a lefekvés, kicsi játék) de ez mégsem az igazi. Hédim drága olyan kis toleráns, és szerencsére jólnevelten nem anyafüggő a pióca értelemben, így nagyon jól megvan a Mamáékkal is, de hiányzom neki, amikor végre együtt lehetünk, akkor persze le sem száll a nyakamról - de hát ez így van rendjén. De már csak egy hónap, ha minden és mindenki úgy akarja, és végre vége!

Tegnap vettem egy Pampalini dvd-t Hédimnek, mert Pampalini-nek hívom, amikor kalap van rajta, mert úgy néz ki szerintem:) és nagyon szereti ezt a szót, ami az ő szájából papalilili-nek hangzik, és úgy megörültem, hogy megláttam, gyorsan le is vettem a polcról. Természetsen Hédit mindebből a tok köti le, amit jól lehet nyitni-csukni, rágcsálni, illetve a papírt kiszedni belőle, de nem baj, majd biztos a rajzfilm is leköti egyszer:) Egyébként nagyon örülök neki, hogy nem tévé-függő, atekintetben igen, hgy szereti, ha szól, nem szereti a csendet, de nem ül előtte, nem bámulja, csak háttértévének használja. Ahogyan azt Anyától és Apától is látja.:) Ehelyett inkább olvasni szeret, ahogyan azt Anyától és Apától látja:)

szerda, május 09, 2007

Szeles nap

Hédi ma nyűgös volt, mert nagyon szeles volt az idő.
Anya pedig újabb vizsgát tett le.:) Már csak kettő van hátra!:) Ilyen vegyes volt a mi napunk.

Kismalac

Hédi ma igazán kismalac-koszosan jött haza Mamáékkal a kertből. A szomszéd kislány nem nagyon tudta lekötni magát, így a mamája megkérte a Mamáékat, hogy ugyan vigyék már át kicsit Hédit játszani. Lett ebből egy nagy homokozás, amiből pedig lett egy kupac koszos lány:) Nem nagyon találtam helyet Hédin, ahol nem lett volna rajta homok, a ruhája az alapvetés, de a szája, orra, füle, keze, lába, hasa, mindenhol csupa-csupa homok volt:) de nagyon élvezte, látszott, mert amikor hazaértek, még akkor is pörgött, alig lehetett lerabolni, hogy hétkor ugyan menjünk már pancsizni.
Ezen kívül nagyhintát is kapott a lányom; Mamáék vettek egy hintaágyat a kertbe, ami elmondásuk szerint (nincs okom kétségbe vonni:)) Hédi Aliz kedvence lett rögtön, mert lehet rajta ülni, feküdni, fel- és lemászni róla, ugrálni rajta, hintázni, stb... szóval multifunkci:)

vasárnap, május 06, 2007

Anyák Napja

Ez az első év Anya életében, amikor már nem csak ad, hanem kap is odafigyelést ma. Persze már tavaly is volt ilyen státusa Anyának, csak akkor még Hédi picike volt - de most már nagylány, és tegnap, amikor hazajöttek Apával a vásárlásból, az én lányom zsurmó kis kezében Anyák-napi virágot fogott, és Apa unszolására hajlandó is volt megszabadulni tőle, hogy átadja nekem:))) Köszönöm!:)

szombat, május 05, 2007

Gyors beköszöntő

Itt vagyunk, megvagyunk, csak vizsgahajrá van - vagy minek nevezzem. Hédi egész héten Mamázott-Papázott, Apa dolgozott, Anya tanult. Szóval sok érdekes nem történik most velünk.

Hédi mindenközben szókincsfejlesztésbe kezdett, szavainak a száma napról-napra szaporodik, nagyon soknak semmi köze az eredetihez, de szerencsére ez őt nem zavarja és töretlenül kísérletezik a kimondásukkal. A legjobban a hosszú szavak tetszenek neki, és nagyon jókat nevet azon, ami sikeredik a próbálkozásaiból. Anya pedig nagyon örül mindennek, mert már nagyon várja, hogy értelmes dolgok jöjjenek elő. Persze, lehet, hogy ha ez az idő eljön, akkor már másként fogom látni, főként, hogy most sem áll be a szája fél percre sem, ha ennek még értelme is lesz, gondolom méginkább így lesz:)))

szerda, május 02, 2007

Majálisos


Apával majálisozott Hédi, délelőtt elmentek megnézni a forgatagot. Ültek körben-forgóban, egy hattyúban.


És Hédi kipróbálhatta az ugrálóvárat. Apa szerint kicsit megilletődött volt - ahogy látom a nagy buckákat, nem is csoda - nem ugrált ugyan, de mászkált egy jót.





És még a pacikat is megnézték.
Délután pedig a szokásos Papa-Mama kerttúrázni ment Hédi, bicóval.