Babanapló

Hédi Aliznak

kedd, július 31, 2007

Bölcsiszünet

Bölcsiévzáró után most egy kis szünet, a bölcsi holnap bezár, majd csak augusztus 21-én nyit újra - mint azt ma megtudtam. Így hát újra Mama-projekt, kiegészítve szitter-projektekkel.

csütörtök, július 26, 2007

Klárival

Az első szitteres napunk tökéletesen jól sikerült. Hédim jól érezte magát a bölcsiben, Klári ment érte, aztán elmentek kutyust, papagájt, ezt-azt nézni, hintázni, játszani, és Hédim csillogó szemmel jött haza, mikorra én is letudtam a dolgozót. Úgy tűnik, igazán jól működik ez a rendszer. Azért ahogy a portásbácsitól elköszöntem, mikor jöttem el, nem árt, ha néha látom a lányom, így nagyon nem kívánok belőle rendszert csinálni, de ha nem tudok időben jöni, akkor ez egy remek megoldás.

szerda, július 25, 2007

Balatoni zsáner:)


Szitter'

Jelentem, Hédi Aliznak mától hivatalos bébiszittere' van. Muszájlik így dönteni, a Mamáék zaklatását sem lehet a végtelenségig nyújtani, főként nem olyankor, ha mondjuk aznap derül ki, hogy bizony maradni kell a kényelmes (?) kis hivatalban. Kedves barátném Klári szerencsénkre szívesen vállalta a felkérést (őt ismeri és szereti Hédi, így nem ismeretlen idegennel kell megismertetni) és holnap már jön is velünk a bölcsibe reggel, hogy megismerjék a dadusok, mert nagyon esélyes, hogy holnap délután kezdhetnek is együtt.:)
Ma Mamáékat kellett ugrasztanom, ami általában egyébként nem jelent problémát, de most a Mam sincs jól, és ez így elég rosszul jött ki. De holnaptól ez is megoldódik. Persze az lenne a legjobb, ha erre nem kerülne sor, de egyelőre úgy tűnik, hogy bizony elő fog fordulni, nem is kevésszer, mint ahogy már jópárszor elő is fordult ebben a hónapban az ilyen közjáték.

Sztárfotó alanyok is lettünk ám Hédivel!!:) A BalaTone fesztiválon, ahol a hétvégén voltunk, Apa kollegája lefotózott bennünket, és szerintem igazán szépek:) vagyunk a képen, persze főként Hédi. Egyelőre nem tudom lelopni a képet, de igyekszem beszerezni, hogy fel tudjam ide tenni.
Nemrégiben pedig amikor egy kedves barátunknál voltunk szülinapi party, akkor egy másik (volt) kollega készített egy halom képet Hédiről, ezek beszerzése is folyamatban van.

vasárnap, július 22, 2007

Balatoni családi !! kirándulás

Útban Apához. Nagggyon tudományos:)))

A civilek utcája a fesztiválon.
Ez a szörnyűséges szörmetyúkfej tetszett meg Hédinek,
a csőre és a szeme, amit mindenáron ki akart szedni.

Itt volt a szállásunk. Anya (hú de rég, '83-ban) is valahol
ezekben a házakban lakott egy hónapig, mikor úttörő volt.)

Apára várva.


Füred kihagyhatatlan a rengeteg hattyúval.





Hédit viszont a kavicsok sokkal inkább lekötötték, mint a hattyúk:)




Szobros képet is csak csináltam:)

Bölcsibe menvén

Ez egy korábbi kép, de csak most ért rá Apa foglalkozni velem, hogy leszedjem a képeket.:) láthatóan nem kánikulai felvétel:)
Így indulunk bölcsibe, mióta rájöttünk, hogy ott tulajdonképpen nem is olyan rossz. :)

Kertben

Az én kis munkásember csajszim, megpihen kapálás után:))


Mert papának segíteni jó,
és persze mert Papával minden vicceset lehet csinálni,
például kasban ülni.:)

szerda, július 18, 2007

Bölcsimentes

Bölcsiben megkértek, hoyg ha lehet (aki meg tudja oldani) ne vigyük bébiket, tekintettel a kánikulára. Én ennek nagyon örülök, mert nem aggódom halálra magam, hogy meddig vannak kint a lányommal az udvaron (a standard egyébként a minimum 11 óra) így Mamázik, illetve tegnap Apázott, mert Apa itthon volt két kis kurta napocskát, mától pedig a hét többi napján Mama-felügyelet. Pénteken viszont indulás; irány a Balcsi - az én víziszonyomnak ugyan ez nem sokat mond:) de bízom benne, hogy Hédit lenyűgözi a látvány:)

vasárnap, július 15, 2007

Egy hét Apa nélkül

Többfunkció 1:
Hédi műugrást gyakorol, beletette a pancsimedencéjébe a kisszékét,
és onnan ugrált bele a vízbe.
Anya: lábon kihordott infarktus, Hédi: nagy kacajok.:)

Többfunkció 2:
Műugrás gyakorlatok a szárazföldön.
Anya: ua, Hédi: ua.:)

Többfunkció 3:
A hintaágy hasznosításának egyik módja;
másszuk fel oldalról a tartóállványra.
Anya: ua; Hédi: ua.


Ha éhesek vagyunk, tréfát nem ismerünk:)
Hédim nagytálból eszi a tésztát.




Dolgozódó: Papának segítettünk gazolni.




Apa dolgozódni volt egy hétig Tokajban, ma délután jön haza, várjuk már nagyon! Mivel csak ketNen voltunk itthon csajok (ha belevesszük Bonniet is, akkor hárman) így volt dolgunk, nem is kevés, hiszen dolgozni járunk mindketten:) Hédim már egész napos nagy bölcsis, és végre-végre normalizálódik a helyzet, nincs sírás, mosolygós érkezés és mosolygós hazaindulás van. nagyon remélem, hogy ez mostmár így is marad.

hétfő, július 09, 2007

Beszokósdi

Egyészen szépen haladunk, ezzel kell kezdenem egy hét után - kicsit zűrös hetünk volt, nem voltam képes összeszedni magam Hédi ügyben:) - pedig nem volt ám egyszerű.
Voltak gondok, jutott minden napra, de úgy tűnik, hogy kezd normalizálódni a helyzet, Hédi már nem sír, sőt kifejezetten jól érzi magát - láthatóan. Ma már ott is aludt, igaz, 1-re menni kellett érte, és így felébresztették - ezt mondjuk megint nem értem, fel nem foghatom, miért kell egy alvó gyereket felébreszteni, de én már semmit nem tudok itt - viszont holnap már megpróbálkoznak vele, hogy egész napra maradjon. Ami anyukámék kímélése érdekében már igazán időszerű lenne. Így holnap reggel együtt megyünk dolgozóba, és délután együtt jövünk haza. Mindezt szép szerelmes kettecskén, mert Apa ma elutazott egy hétre Tokajba, dolgozni, így mi lányok uraljuk a lakást és a problémákat:))

Hédi beszédfejlődése gyorsabb tempóra váltott, ott tartunk, hogy már mindent próbál mondani, és többé-kevésbé az egyszerűbb szavak sikerülnek is, illetve néha már megjelennek a kétszavas összetételek is. Mint a szeretlek Anya, vagy gyere Bonnie. Persze még közel sem az igazi kiejtéssel, de én már tudom, hogy mi mit jelent.

A bölcsi viszont a rosszaság melegágya, három hete beszoktatós lányomon a jólneveltség csupán nyomokban mutatkozik, cserébe viszont kezdenek megjelenni a szófogadatlanság jelei. Stratégiát kell kidolgoznom.:)

hétfő, július 02, 2007

Munkahét

Anyának megkezdődött a munkahét, de a sok minden mellett főhet azért is a feje, mert ez a bölcsi-dolgo továbbra sem akaródzik nekünk menni. Hédi ma reggelt megint sírt, majd délelőtt is sírt, és sírt akkor is, amikor a mama megérkezett érte. Megjegyzés; anyukám teljesen ki volt kelve magából, ugyanis amikor ment Hédiért, (11,15kor) a kicsik még mindig kint voltak az udvaron (ezer fokban) Hédimen rajta a ruha, amiben Apa elvitte, folyt róla a víz, és persze üvöltött. Anyu szerint egyértelműen és látványosan szenvedett a melegtől, de az árnyékban csücsülő dadusok ebből annyit érzékeltek, hogy valami baj van, valamint megnézte az aktuális dada a gyerek fejét, hogy nem lázas-e. Ezen persze teljesen kiborultam, hogy a francba nem érthet valaki ennyire egy gyerekhez, ha már ott dolgozik?!!

Bőszen telefonálásba kezdtem, hogy mi a franc lehet a megoldás, mert nagyon prosperáló városunk ez az egy darab bölcsöde van (micsoda páratlan választék) illetve van egy magánbölcsi (megtudtam, 60 ezer per hó, hát köszi, asszem' kihagyom) illetve vannak játszóházak, ami persze nem ottalvós, cdak délelőtt-délután lehet ott a gyerek. Igaz, ott legalább foglalkoznak is velük, nem csak kicsapják őket az udvarra legelni. Szóval egyelőre nézelődöm, gonodlkodom, aztán összehívom a családi kupaktanácsot, persze azér tmég néhány napot adunk ennek a bölcsinek is, hogy bizonyíthasson. Állítólag ezen a héten már megpróbálják ott ebédeltetni és altatni. kíváncsi vagyok, milyen eredménnyel, ha még a délelőtti foglalkoztatózás is nagy falatnak bizonyul:(