Fáradtság

Anya egyre fáradtabb, az agyam már kezd sikítozni.:( Mivel Hédim napközben nem hagy tanulni - miért is hagyna, igaza van, vannak sokkal fontosabb dolgok is, mint azok a buta papírok - így éjjelre marad ez a szórakozás. De Hédi legalább jól érzi magát, és ez a fontos, most hogy az időjárás alakult kicsit, jobb a hangulata is.
Még kicsit kitartunk - ugye főleg én - pénteken elmegyek vizsgázni, szombat reggel pedig felkerekedünk, és most már tényleg meglátogatjuk Eriket egy hosszú hétvége erejéig, egyrészt elég régen készülünk rá, másrészt mi sem jobb alkalom, mint az, hogy betöltötte a 20. évét! Hédim meglátja azt a nagy vizet, remélem tetszeni fog neki:) A hattyúk előbukkannak már ilyenkor?

Keleti kényelem

Mivel apa elvitte a gépet, így az archívumból vagyok kénytelen kutatgatni. Fürcsi után Hédim általában szeret elterülni, mint a nagyalföld, itt pl Keresztanyu ölében:)

Hideg van...

Kifejezetten hideg van most itt, ki sem dugtuk az orrunkat a lakásból, csak egy kicsit merészkedtünk ki az erkélyre. Hédim tegnap nagyon nyűgös volt, folyamatosan álmos volt, sokat aludt, de amikor ébren volt, akkor sem volt igazán a jókedvénél. Ma már kicsit jobb a helyzet, de még nem az igazi.

Mama-Papa felügyelet

Anya ma is abban a vizsgázóban volt - ez tuti sikerült, nagyon egyszerű volt, úgyhogy akkor már csak 4 van hátra:) - így Hédim Mamázott-Papázott délelőtt, és az elmondások szerint nagyon jó kislány volt, mint mindig. És nagyon-nagyon örült neki, amikor hazaértem, jó nagyot játszottunk, repcsiztünk, most ez a kedvence.:)

Gyereknapi séta

Hármasban sétáltunk délelőtt, ritka alkalmak egyike, amikor nyugodtan ráér a család; megnéztük a gyereknapi kavalkádot, igaz, Hédi még nem nagyon értékelte, de a sok ember megfogta. Ezt a képet Joe készítette az én gyönyörű láynomról, rögtön el is loptam tőle:) Na jó, magától adta.
Találkoztunk Ancsikával meg Emmussal is, de a kicsi lány nagyon éhes volt, így gyorsan el is köszöntünk egymástól, hogy a szépszemű mihamarabb ehessen.:)

Boldog Gyermeknapot!

Ugyan nem kaptam meg haramadik kis fogat, amit Héditől rendeltem gyereknapra:) de azért így is nagyon szép ez a nap. Kis prücsköm már vígan fent van, küzd az állatsereglettel a szobájában. Eredetileg úgy terveztük Gyurival, hogy elsétálunk a városi gyereknapi rendezvényre, de egyelőre vacak az idő, nagyon borult és esik is. De még korán van, akár még ki is tisztulhat az idő.
Amíg ez nem következik be, addig itthon maradunk, Apa Hédizik ma, én pedig a holnapi vizsgámra olvasgatok kicsit.

Mutatványok

Hédim ma sok mindent kipróbált, így például a kerózást, igaz, sajátos módon, Apa nyakában, ez mindkettőjüknek érdekes élmény volt:) Korábban pedig még délután megállapította, hogy a táska pedig igenis finom, bármit is mondjon Anya.

Önfotó

Apa szokásosan a maga módján önfotót készített pici családunkról, amiről sajnos félig lelóg, de azért így is aranyosak vagyunk, nem?) Hédim pedig mindkét képen a vadiúj pizsijében pompázik, a különállón pedig éppen minden figyelmét Apának szenteli.

Utazó

Mamázni megyünk ma, a másik Mamáékhoz, csak kár, hgy ilyen vacak az idő. Amire viszont jó volt; mindketten nagyot aludtunk, mi lányok!:)

Mindenki tanul:)

Ebben a családban mindenki tanul, ez egy ilyen kis család:) Hédim tökéletesítgeti a tegnap megszerzett tudását, finomodnak a mászómozdulatai és egy fokozattal feljebb kapcsolt. Most Papát szórakoztatja, ő tegnap kimaradt a közös élményből. Nekem pedig sikerült a mai vizsgám is, így már "csak" öt van hátra.

Mérce 2.

Nos, megérkeztünk a mércéből. 8570 gr az én lányom, és 69 sm, azaz 320 gr-ot hízott egy hónap alatt, viszont 4 cm-t nőtt. Úgyhogy mostmár nem pocakra, hanem hosszra gyúrunk:))
És mivel ma betöltötte a 7 hónapot, úgy döntött, hogy itt az ideje, hogy a kísérletezést befejezze, ezért egymás után előbb felült!!! utána pedig mászni kezdett!!:)) nagyon-nagyon büszke vagyok az én Hédimre!

Mérce

Elfutunk ma a tanácsadásra, hogy megnézzük, hogy az én sózsák lányom mennyit dundisodott az elmúlt egy hónapban:)

Torna - képekben

Hazaért az én lányom a sétából - már a szobában hallottam a hangját, mert hirtelen megéhezett, és ennek igen nyomatékosan hangot adott, így Papa a szemben levő padon megállt és megette.:) Ahogy hazaért, rögtön hozzálátott a gyakorláshoz, így:)

Már csak egyet kell aludni...

Már csak egyet kell aludni, és az én lányom hét hónapos nagylány lesz!!:) Azt, hogy nagylány, nap mint nap igyekszik tudatni nehézfejű szüleivel. Tegnap este is 21,45-ig szórakoztatott bennünket a gagyarászásával, valamint a popsiemelős mutatványszámával. Újabb elemmel gazdagodott a tornagyakorlat, mostmár a amint a popsija a levegőbe ér, elkezd nyúlkálni a kiságy rácsai felé. Persze, még nincs eredménye, mert ezután rögtön visszahuppan, az egyensúllyal még bajok vannak, de kísérletezik. Nagyon kíváncsi vagyok, hogy melyik jön be hamarabb, a felülés, vagy a felállás?:)

Reggel hatkor szólt, hogy most már enne valamit, úgyhogy jó lenne, ha gyorsan kiugornék az ágyból, és megoldanám a problémát, mert különben megnézhetem magam. :) Reggeli után Apa munkába menetel előtt még tisztába tette, hogy ő sem maradjon ki a jóból - nem tudom, hogy van ez, de ha Apa a reggeli tisztábatevős, akkor tuti, hogy a szeretcsomag mindig akkor érkezik:) Ha én teszem tisztába, akkor nem kapok, csak kicsit később. Ilyen az apák sorsa:)
Persze mivel korán kelt, még visszaludt egy kis torna után, most is alszik még, de gondolom lassan ébredezik.

A tervek szerint sétálni mennek Papával ma is, remélem az idő engedi. Az előbb kicsit megijedtem, mert volt három csepp eső, de szerintem csak Szent Péter elnézte a naptárt, de aztán a fejéhez kapott, és elzárta a csapot, mert rögtön abba is hagyta a pötyörgés.
*
Plusz egy kép, ami még a tegnapihoz tartozik, csak ez sokkal jobb, mert a géppel készült:)

Pihi

Miután egyértelművé vált számomra, hogy péntekre akkor sem tudom megtanulni az anyagot, ha a hátralevő kb 60 órából 120-at tanulok, letettem a lantot, és átvonultam Hédimhez felváltani Mamát, aminek Hédi igazán örült. Jól meggyömöszölgettem, megszeretgettem, és játszottunk egy jót. Apa elment bicózni, mi lányok pedig mindjárt fürdünk egy nagyot, folytatjuk a játékot, aztán ki-ki megy a dolgára. Hédim remélem jót alszik, én pedig előveszek egy másik anyagot, amit legalább nem kell magolni, szimplán csak meg kell tanulni. Nagy különbség.

*

Az én kopcsi kis libám fürdés után fél perc alatt elaludt, magára húzta a plédet - direkt nem takartam be, nagy a meleg - bekapta a csücskét és elszundított, majd szinte percre pontosan fél óra elteltével felébredt, és mosolyogva tudatta velem, hogy ő most kipihente magát egyelőre:)

Szép idő

Hédimet biztosan lezsibbasztotta az én fénapi felolvasásom és a déutáni Mamázás-Papázás, mert fél nyolckor beájult az ágyba, és reggel majdnem 7 volt, amikor felébredt:)
Csöpp emberem a tornázót nyüvi éppen, míg én egy-két dolgot elintézek itt, aztán készülünk a sétára, Papa jön érte, hogy ebben a szép időben csavarogjanak egyet.

Köszönetnyilvánítás

Mint az Oscar-átadáson;
köszönöm Hédimnek, hogy toleráns volt; köszönöm Gyurinak, hogy sokat segített, köszönöm Anyukáméknak, a Nagynénimnek a segítséget, köszönöm a bíztatást, köszönöm a nyomtatást - szóval mindnekinek és mindent köszönök, hogy a múltheti vizsgám, amitől a legjobban tartottam, sikerült!:) Éppen hogy csak, nagyon halovány, de sikerült. Kitartás, mondhatom magamnak; már csak 6 van hátra ebben a félévben.

Hédimet körbepuszilgattam köszönésképpen, szegény nem nagyon értette, hoyg ébredés után mi ez a nagy enyelgés - nem mintha nem puszilgatnám állandóan, most pedig itt játszik mellettem, a Zsuzsitól kapott brekiket gyömöszöli.:)

Torna

Az én pici lányom napok óta azon mesterkedik, hogy felüljön. Eljutott oda, hogy most már aztán igazán unja, hogy mindig csak feküdnie kell, a mászás meg még mindig inkább csak hátrafelé megy, hogy komoly munkát fektet a dologba. Arra rájött már, hogy a popsijával kellene valamit ehhez csinálni, ezért fekvésből kinyomja magát fekvőtámaszba, a fenekét az égnek emeli, csak aztán itt megakad a folyamat, mert nem tudja még, hogy innen hogyan tovább. Igaz, már voltak kósza kísérletek arra, hogy oldara tegye le a popsit, de a magas fekvőtámasz miatt abból még mindig csak oldalrafordulás lett:) de kitartó, nem adja fel.

Tegnap éjjel - úgy éjfél felé - valami gonoszság történhetett, mert felsírt Hédim. Gyorsan bementem hozzá, hogy megnézzem, mi történhetett, de nem jutottam eredményre, nem tudtam meg az okot. Nagyon sírt szegény, de ki sem nyitotta a szemét, szerintem fel sem ébredt, én hiába simogattam, csitítgattam, nem használt - nem vettem fel, pont azért, mert tuti aludt - aztán egy-két perc múlva a hátára fordult, elkezdett kutatni a plédecskéje után, két kézzel elmarkolta a csücskét, a szájába gyömöszölte, és azt rágcsálva hamar megnyugodott, és aztán elcsendesedett és aludt tovább. Ez most megint vagy egy fog, vagy rosszat álmodott. Szerencsére reggel vidáman, mosolygósan ébredt, ahogy szokott, így nagy gond nem lehet.

Anyukámék szerint Hédimnek az első szava nem az Apa vagy az Anya lesz, hanem a jog, vagy a politika, mert ezeket hallja legtöbbet.:) Lehet benne valami. Most mindenesetre szegény lányom büntetőjogot hallgat egyfolytában, mert ez van soron. Így is be kellett látnom, hogy szerdára képtelen vagyok megtanulni, áttettem péntekre a vizsgámat, de még ez is szoros, ezért a beszélgetéseink most törvényszövegekről szólnak. (Állítólag a múlt hetinek ma lesz meg az eredménye, de egyáltalán nem vagyok optimista a sikerét illetően. Lehet, hogy rá kell húznom majd egy fél évet? Na de Hédi mellől nem fogok több időt lopni)

Jaj-jaj-jaj

Már megint azok a felhők; Anyának megint sok füzete-könyve van elöl:( Rádásul a számítógépünk is megadta magát a sorsnak - ettől nagyon zaklatott lettem. Hédi délelőtt ügyesen játszott, aztán délutánra ő is "elromlott" - nyüszizett, hisztizett, szerencsére Mama és Keresztanyu is itt voltak, így megoszlott a teher:) Ha így megy tovább, megint levelet kell írnom Szent Péternek:(

Buta idő

Ahogy Ancsika is mondta, nagyon buta az idő. Nyomott, szeles, napos, össze-vissza váltogatja a gúnyáját, persze Hédim is nagyon megérzi. Délelőtt nyüszi volt, délutánra már jobb lett a hangulata. Most estére pedig kis lusti lett, de ez is jól áll neki:)
Végre teljesen átadás-kész lett a macikám, szép tiszta lett, megszáradt, Keresztanyu pedig megvarrta a kis sebesülést, amit szerzett, így végre Hédi birtokba vehette. Most is vele beszélget, remélem, hamarosan álomba segítik egymást:)

Dolgozó

Tegnap és ma is kertészkedtünk.


Hédim tegnap főként élénk szemmozgásokkal vett részt a műveletben, de ma már aktívabb volt. Tegnap az én virágaimat ültettük át, ma pedig Keresztanyuét. Reggel felkerekedtünk Hédivel, elsétáltunk Keresztanyuhoz, és míg mi nyakig földesek voltunk, Hédi egy pléden játszott a földön. Egészen addig, míg le nem vettük róla egy fél percre a szemünket.

Amikor ugyanis ez történt, Hédi azonnal irányt változtatott, és a pálma felé vette az irányt, amit rögtön meg is tépett, mihelyt elérte, de biztosra ment, ezért mindjárt két levelét leszedte. Ahogy észrevettem, persze rögtön kellő távolságra vittem a virágtól - gondotam én, kis naív - mert szemvillanásnyi idő alatt megint a virágnál termett, újabb két levelet zsákmányolva.:)
Aztán annyira elfáradt a kertészkedésben, hogy elszunnyadt a pléden, de húsz perc elég volt neki ahhoz, hogy mosolyogva ébredjen és újuélt erővel kezdjen hozzá a virágok szeretgetésének:)

Hédim és a függöny

Ma végre sikerült elcsípnem a fényképezőgéppel Hédim egyik kedvenc játékát; a függönyözést:)

Pihenő percek

Hédim alszik, én pedig már nagyon fáradt vagyok, ezért pihenek egy picit; babanaplózok:)
Kicsi lányom nagyon érzi, hogy Anyának gondjai vannak, ezért még inkább igényli a közelségem, ma délelőtt nagyjából tízpercenként született valami újabb komoly problémája, amit azonnal orvosolni kellett. Ezen kívül egy órát aludt délelőtt, és most már fél órája alszik, szóval nem sok időt enged az álommmanóknak.

Tegnap ott hagytam abba, hogy milyen remek dolgokat kapott Anyától. Az történt ugyanis, hogy otthon anyuéknál felkutattam a régi játékaimat tartalmazó szekrényt, és megkerestem a kedvenc macimat, valamint a zongorámat:) ami egy pici, 13 hangot tartalmazó (sajnos már láb nélküli, ám hangot adó) játék. A macival rögtön nagy sikert arattam, mert Hédim rögtön magához ölelte, és nagyokat kacagott neki. De a zongorát is hamar felfedezte, hogy micsoda nagyszerű dolog, lehet püfölni a fehér billentyűket, és akkor mindenféle hangok jönnek ki belőle. Remélem, a szomszédok is legalább annyira örülnek Hédim muzikalitásának, mint én:)

A képsorozat tegnap fürcsi után készült, nyelvnyújtogatással szórakoztatott:)

Röviden

Fáradtság van, nagy, Hédimnáél is, nálam is. Hédim nagyot sétált, játszott ma, keveset aludt, és remek dolgokat kapott Anyától, de mivel Anyának még sok a dolga ma, ezért részleteket holnap:)

Apás szombat

Apa egész napra tehermentesített, azaz átvállalta Hédimet, így én felkerekedtem, menedékjogot kértem anyuéknál, és egész nap ott tanultam. Brrr. Szerencsére az én szeretteim igazán jól érezték magukat, sétáltak délelőtt, aztán játszottak, beszélgettek, jól töltötték együtt az időt. Nekem hiányoztak, de láthatóan ők jól megvoltak nélkülem:)
Hédim most fürcsizett, majd teletömte a pocakot. A tegnapi nyűginek egyelőre se híre, se hamva, de nem akarom elkiabálni, mert még az estéből van hátra egy kis idő.

Húha

Húha, az történt az előbb, hogy a nem túl régen álomba szenderült Hédim bizony hangosan felsírt. Szokatlan jelenség ez minálunk, ezért be is mentem hozzá, és ahogy a szájához értem, rögtön még hangosabban kezdett sírni. Gyorsan futottam a - már egyszer leírtam a nevét, de képtelen vagyok megjegyezni - kencéért, bekentem az ínyét, közben is sírt nagyon, de aztán rögtön el is hallgatott, visszatette a buksiját, és vissza is aludt.
No, akkor vagy
a) tényleg egy a korábbinál nehezebben előbukkanó fog a ludas - de akkor a kence nagyon hatásos (igaz, lidokain tartalmú, akár még lehet is ilyen)
b) nem is ez volt a baj, és pszichésen nyugodott meg

Húúú, azért nem egyszerű mesterség ez az Anya dolog. Ebben a műfajban aztán nem sok racionalitás van. Helyette megfigyelés, tapasztalás, megérzés, ilyesmi.

*

A történeti hűség kedvéért.
Alighogy megnyugodtam, Hédim újra felsírt. Ekkor szobába be, pelenkacsere, puszikák, majd szobából ki. Leültünk Gyurival vacsorázni, két falat után sírás újra. Ekkor szobába be - immár Apával ketten - ágyból ki, ínymasszírozás (ezt szereti Hédi, megnyugtatja azt a fránya irritált részt), pocaksimogatás, puszikák, majd ágyba vissza. Sírás újra. Ágyban puszi. Aztán végre megvígasztalódott, igaz, azóta is fent van, pdig már 9,20 van, fekszik a hátán, rágcsálja a takaróját, és nézegeti a kutyusát. De legalább nyugodt és békés.

Hangulat - hol így, hol úgy

A délelőtti béke után délután Hédim mégis csak meggondolta magát; nehogy már Anya azt higgye, hogy rosszkedv nincs is a világon. Dacára annak, hogy Anya csapatát Mama és papa is erősítette, Hédim kifogott rajtunk; nyűgös volt és vígasztalhatatlan. Nulla sírás, csak általános rossz kedv, de az tartott nagyjából egy órán keresztül.
Aztán a fürdés szó szerint vízválasztó volt, mert azóta ismét mosolygós és jókedvű Hédim. Úgy sejtem, valami pocak dolog lehetett a háttérben - lehet, hogy egy kis foggal spékelve - mert fürcsi után egy adag szeretetcsomag is került a pelusba.
A járókába tettem le kicsit még játszani, fürcsi után már nem teszem le a földre, és ügyesen ráakadt arra a fogantyúra, amiben nagyszerűen lehet kapaszkodni ücsörgés közben:)

Tolerancia

Szerencsére az én Hédim toleráns; egész jól tűri, hogy Anya valami papírhalom fölé görnyed, és csak akkor bukkan ki onnan, amikor üres a pocak, vagy tele a pelus, vagy valami más komoly fontos probléma üti fel a fejét. Köszönöm:)

Eső, vihar, napsütés, vihar, eső

Volt itt minden az elmúlt 24 órában. tegnap este nagy vihar, aztán ma reggel eső - zaklatott is lettem, mert nagy sétát terveztem Hédivel, és egy csomó mindent kellett vásárolnom. De aztán szerencsére jött a napsütés, így 9 körül neki tudtunk indulni a városnak, beszerezni Hédi betevőjét, hogy növelni tudja a pocakot. Aztán Anya egészen kedvet kapott a jó időtől (persze nem is attól, tervezett volt) és magának is megengedett egy kis pénzköltéses kilengést.
Egész délelőtt csavarogtunk, 1 körül értünk haza, de Hédim nagyon jól viselte ezt a boltnézős napot is. Akárhová bementünk, most is mindenki rácsodálkozott, hogy milyen nyugodt kislány, és milyen jól elszórakoztatja saját magát. Legjobban Keresztanyu táskájának a füle tetszett, amit miután megkapott, megrágcsált, és össze-vissza nyálazott:)

A délutáni vihart már itthon néztük az ablakon keresztül, pontosabban Hédi jót aludt, míg a vihar volt, mi pedig elvégeztünk egy-két női szakaszra háruló munkát - vasalás, varrás, ilyemi:( Brrr. Mire mindennel készen lettünk, Hédi fel is ébredt, ugyan nem tudom, hogy aludta ki magát ilyen hamar, de ő okosabb mint én, biztosan igaza van:)

Nyugalom

Biztosan a szél lehetett az ok, mert ahogy lecsendesedett, úgy vált egyre nyugodtabbá Hédim is, és mosolyogva aludt el. Szép álmokat:)

Esti nyűgösség

Bizonyára igaza van a szakirodalomnak, mely szerint a babák este felé hajlamosak a nyűgösségre - ha valamikor Hédim az, nos akkor ilyenkor. Ma este sem volt az igazi - igaz, megint buta szeles az idő, és ezt már megtapasztaltam, hogy komoly hatással van rá.

Fürcsi után megvacsizott, teletömte a pocakot, aztán még szeretgettük egymást kicsit, de amikor le akartam tenni a kiságyba, bizony sírósra görbült a kicsi szája. Aztán próbálkozott némi hisztivel - de ezt már nagyon jól ismerem, így ez nem jött be, majd lecsendesedett, most pedig már gagyog az ágyában. Igazán nem is tudom, mi lehetett a baja - lehet, hogy a hirtelen teletömött pocak? De ő szabályozza az ütemet, én ebbe nem tudok beleszólni, csupán a pociját tudom simogatni büfi után, hogy rendbekerüljenek a dolgok ott bent:)

Ma először sikerült komolyabban a tanulnivalómmal foglalkozni - nagyjából arra volt elég, hogy felmérjem a feladat súlyát:(

Bizonyíték...

Bizonyíték arra, hogy valóban nincsnek pötyik, és az én mosolygós lányom igazán jókedvű; itt még öltözködés közben van, de már Papával és Mamával sétál valahol a napsütésben. :)

Nulla pötty!!:)

Szerencsére reggelre az össze pötyi eltűnt!:) Húúú, nagy kő zuhant le Anyáról! Szóval nem himlő, csak az erdei gyümis enni vagy a takaró okozhatta.
Az én nagy lányom jókedvűen ébredt 7-kor, lenyomott egy üveg tápit, és vidoran játszik Zsiráf Zsigával, és készül a mai napra - szokott menetrend; délelőtt séta Papával, délután játék Anyával.
Holnap viszont együtt sétálunk, mert sok mindent le kell vadásznom a boltokból, jön Keresztanyu is, és elmegyünk vásárolni; főleg Pocakba (Feneketlen bendő:) valót.
*
Emmus meg Ancsika is szorítottak nekünk, köszönjük szépen! Nektek ne legyenek ilyen élményeitek!

Képek - még pöttyek nélkül

Addig is, míg kiderül, hogy is állunk ezekkel a fránya pöttyekkel, néhány kép az én szép pöttynélküli lányomról:)

Pöttyek 2.

Zsuzsim jól rámijesztett azzal, hogy bárányhimlő járvány van. Ráadásul most estére egészen nyűgös lett Hédim. Utánaolvastam a baranyhimlo.hu lapon, okosabb nem lettem, evvel szemben nyugtalanabb:(
Gyorsan átvizsgáltam, de máshol nem találtam rajta pöttyeket, csak a pofiján a szája vonala alatt, és a nyakán. Láza nincsen, viszont étvágya sem. De melege igen. Átöltöztettem egy fokozattal vékonyabb ruciba, megvígasztalgattam - úgy tűnik, hogy most ez használ, mert lecsendesedett, és ugyan enni továbbra sem akart, de elaludt. Mivel nem vacsizott, ma este felveszem még enni, és majd akkor is bevizsgálom a pöttyök állását, meg a lázhelyzetet. Igazán remélem, hogy az ijedtségem nagyobb a bajnál.
Olvastam, hogy lehet védőoltással is védekezni, de azt csak 1 éves kor után lehet beadni - így még van fél évünk kibekkelni, ha ez most nem az.

Pöttyek

Hédim a délutáni alvásból csudapöttyesen ébredt:( Az álla és a nyaka csupa-csupa piros pötty, amiknek elalvás előtt még semmi hírük nem volt. Most töprenghetek, hogy mitől lehet.
a) új takarót kapott, tegnap este és ma délután takarózott vele
b) erdei gyümölcsös tejpépet evett (szeder, ilyesmi, ami elméletileg okozhatja, de korábban már megevett egy ilyen dobozzla, és kakor kutya baja nem volt, attól mégis lehet most is
c) egyéb
Megkísérlem kiiktatni a forrást, ma kamillateát főztem, abban fürösztöttem meg az imént, visszatettem a régi takaróját, és egy pár étkezés erejéig csak tápit kap - aztán majd látjuk, mi lesz az eredménye. Tudom, hogy nem a legjobb egyszerre minden változót módosítani, mert így nem jövök rá, hogy igaziból mi okozta, de nem fogok Hédimmel kísérletezgetni!
Szerencsére a kedve változatlanul remek, így olyan túl nagy baj nem lehet.

Elfáradtunk...

Elfáradtunk mind a ketten, de csak ötven százalékunk alhat; Hédim ezt is teszi.:) Akár tanulhatnék is, ha fél óra múlva nem jönne egy ismerősöm, akinek vállaltam egy kis tanácsadást:(

Hédi nagyot kirándult délelőtt, Mamával meglátogatták egy volt szomszédinénijét, aztán még itthon is játszottunk egy nagyot, ettünk finom kanalasat, almát-krumplit - ehhez ugyan elő kellett kóstolnom, hogy Hédi elhiggye, hogy tényleg finom (megsúgom, szerintem egyáltalán nem finom), most pedig alszik az én lányom.

Hullámok...

Hullámok kezdenek Anya feje fölött összecsapni, egy rakat pusziért bevállalt munka, meg persze a tanulás is, szóval nem vagyok túl vidám. Szerencsére Hédim mindebből semmit nem érez, most is Mamával sétál valahol a csodaszép időben, és remélhetően igazán jól érzi magát.
Jó nagyot aludt az éjjel, 8 körül már ájult álmos volt, és reggel 7-ig hangja nem volt, és még a reggeli után is visszaaludt 9-ig. Csodamanó:)

Fürcsi

Hédim mostmár a vízben is szeret forgolódni, már amennyire az egyébként már kinőtt kád engedi:)

Meg ahogy Anya elképzelte....

Hédim úgy döntött, hogy Anya csinálja csak máskor a dolgait, ő bizony felébred egy órás alvás után, és kész! Igaz, olyanok a szemei, mint a téli álmot alvó macinak, de rendületlenül hisz benne, hogy nincs szüksége egyelőre több alvásra. Igyekszem erről a vicces elképzelésről lebeszélni, egyelőre kevés sikerrel.

Papaséta

Az én lányom nagyot sétált ma is Papával, míg Anya megint nemszeretem dolgokkal foglalkozott, fel sem tűnt, hogy eltelt az idő, meg is lepődtem, amikor Apu telefonált, hogy megérkeztek. Hédim persze alig aludt a kocsiba, így majd leragadtak a csöpp szemei, mire felértünk; peleuscsere után rögtön el is aludt. Remélem, hogy jó nagyot alszik, mert még szükségem van némi szabadidőre.

A babakocsi felhasználásnak egy újabb Hédi-féle variációja; álljunk bele a kocsiba, és akkor jól meg tudunk kapaszkodni a napernyőben, és ez nekünk jó:)

Anyák Napja - mamázás

Anyák Napjára kaptam egy fogat; megszületett Hédim Második Foga!:)
A Mamákat is meglátogattuk, szép virágokkal leptük meg őket. Jó kis pihenős családi hétvégénk volt, itt Hédim az autóban utazik, és Anyával huncutkodik.

Gyereklány-kutyalány 2.

Már nem tudom, hol olvastam egyszer, hogy egy kutyát meg tudsz arra tanítani, hogy ne vegye el a gyerek játékait, de egy gyereket soha nem tudsz megtanítani arra, hogy ne a kutya játékaival játszon. Nos, Hédim ma először talált rá Bonnie egyik játékára, rögtön el is lopta magának, kihasználva Anya éberségének lanyhulását.:) De Anya bizony véget vetett ennek a remek mulatságnak. Még jó, hogy Bonnie nem volt itthon - képesek lettek volna összeveszni rajta:)

Képek - hétvégére

Mivel a hétvégén nem nagyon leszek gépközelben, ezért néhány kép a betűmentes időszakra:)

Séta

Hazaért az én Hédim, nagyot sétáltak Papával, még a kertben is voltak. Nagyon elégedetten érkezett haza a kiscsaj, biztosan sok érdekeset látott:) és persze nagylányosan, peckesen ült a kocsiban, és ez sokkal jobb, mint vízszintesen.

Kirándulós...

Kirándulós lett a tegnap délután, felkerekedtünk, hogy a gazadaságosban bevásároljuk a havi betevőt. Apa busszal ment dolgozóba, hogy mi tudjunk autózni, így 4 körül Hédim, Keresztanyu, meg persze én is elindultunk, hogy először is felvegyük Apát, aztán pedig pénzt költsünk.:(
Hédit nem vittük be, biztosan tetszene neki a forgatag, de én nem szeretném idejekorán hozzászoktatni a fogasztói társadalomhoz, így inkább Apával játszottak a kocsiban, míg mi telepakoltunk a kosarakat.

Eléggé elhúzódott a nap, mert a másik gazdaságosba is bementünk, így 9 körül értünk haza, de Hédim annyira jól viselte az utat, hogy öröm volt nézni. Gagyogott, vigyorgott, hazafelé pedig az egyik zizegős nylontáska kötötte le a figyelmét; gondosan szorongatta a fülét, és nagyon élvezte, hogy csörög-zörög. Persze aztán az álommanók valami álomport hintettek a szemébe, mert elaludt. Itthon viszont nagyon éber lett ismét, és 10-ig beszélgetett az ágyában, aminek persze az lett a következménye, hogy ma reggel 9-ig húzta a lóbőrt:) aminek Anya a szokott módon nagyon-nagyon örült:)

Most megint Papával sétál, míg én nekiveselkedem a tanulnivalóimnak, de mindenek előtt megpróbálok feljelentkezni a vizsgaidőpontokra - bár már ott tartok, hogy nem számít az sem, ha fél évet csúszni fogok, akkor is csak az lesz a végeredménye, mintha megfeszített tempóban szintidő alatt csinálnám végig. De egyszerűen képtelen vagyok megtenni azt, hogy Hédi mellett tanuljak, mert sokkal élvezetesebb a fejlődését nyomon követni nap mint nap, mint hogy félrevonuljak, és tanuljak.

Rágcsa

Rágunk, rágcsálunk, de a Második Fognak még mindig nincs se híre se hamva. Ugyanott állunk, még néhány napja, Hédim ínye duzzadt, kifehéredett, a szokottnál is mohóbban rág, de csak nem bújuk ki az a gonosz:( Szerencsére kicsim jól bírja - annyira leköti a rágcsa, hogy nincs ideje fájni. A Katától kapott zsiráf a kedvence, mert Zsiráf Zsigának szinte mindenét be lehet kapni; a fejét, a fülét, a szarvát, a farkát...:)

Szusszanás

Papa elvitte Hédimet sétálni, így gyorsan kihasználtam az időt egy jó kis takarításra. Most csili-vili minden:)

Tegnap volt az első nap, hogy nem keltettem fel 11-kor pótvacsizni, hanem az esti vacsorával a pocakjában aludt. Úgy gondoltam, hogy már van olyan nagylány, hogy elméletileg nincs szüksége még egy kajcsira. És úgy tűnik, igazam is lett, mert végigaludta az egész éjszakát, reggel 7-kor kelt csak fel. Úgyhogy mostmár megpróbálunk erre a rendszerre átállni.
Mostmár nagyon ügyes, mert képes bármilyen pózban elaludni, ha álmos, már nem ragaszkodik a hasonfekvéshez. Persze, az az igazi, és amikor elalszik, én mindig átfordítom, hgy jót pihenjen, de akkor is nagy szó, hogy el tud aludni máshogy is. Tegnap este a hátán aludt el, ahogy írtam, ma reggel pedig a reggeli után visszafekvéskor az oldalán szundizott, mikor belestem hozzá.

Itt persze hasonfekvős, de a brékelős fajtából - hihetetlen módon és helyekre képes elhelyezni a kezeit és a lábait.:)

Alvásminimum

Mivel Hédim ma egész nap képes volt 2 órát aludni, így nem is csoda, hogy amikor letettem este a kiságyba aludni, nagyon hamar elszenderedett, méghozzá a hátán. Amikor benéztem hozzá, már szépen durmolt, bementem, hogy megfordítsam, annyi időre feleszmélt, hogy rámmosolyogjon, de ahogy hasra fordítottam, aludt is tovább.:)

Ezek a kép fürcsi után készültek, amikor a járókába tettem pihenni, látszik, mennyire akaródzott neki - produkálta magát Keresztanyunak és Bonnienak, meg persze Anyának.

Tervek...2

Természetesen a délutáni sétából sem lett semmi.
Először is Hédim délelőtt minden kérésem dacára egy cseppet sem aludt, pedig nagyon számítottam rá, mert én is aludni akartam legalább egy órát - mert dolog ide, dolog oda, hihetetlen alváshiányomból valamit le kell dolgoznom. Délben jött Mama, és mivel Hédim még mindig nagyon virgonc volt, én bizony magukra hagytam őket, és lefeküdtem aludni. Mama elmondása szerint Hédim két óra körül aludt csak el, addig bőszen játszott, és főként az állást gyakorolta, és mélyen meg volt sértődve, amikor ültetni próbálta Mama; két óra alvás után 4 körül ébredt.
Aztán a szokott módon befutott Keresztanyu is, meg Papa is, megint komplett a család, csak Apa hiányzik, de szergény megint csak soká ér haza a dolgozóból.
Fogfronton semmi változás, leszámítva, hogy nyálgyárrá változott Hédi, és vadul rágcsál minden továbbra is.

Tervek...

Tervek azok voltak, most meg szépen átdolgozom őket. Tegnap még úgy volt, hogy ma délelőtt apukám viszi el sétálni Hédit, erre közbejött neki valami, így most nem sétálunk. mert egy rakat dolgot kell elintéznem. Azt nem mondom, hogy emiatt Hédim krokodilkönnyeket hullat, de én örültem volna, ha levegőn van. No, majd délután bepótoljuk.

Tegnap alig aludt valamit az én lányom, egy órát délelőtt és egy órát délután, így már este 7-kor ájult álmos volt, épphogy megfürdött, már eludt is, és reggel 6-ig nem is moccant. Ahogy látom, nagyon erölködik az a második fogacska, biztosan emiatt van a nagy éberség. És ismét nem akarja elfogadni a cumisüveget, még este sem, vacsi után is kanalasat ettünk, márpedig ugyanezt produkálta az Első Fog megjelenése előtt is.
No, szóval séta most nincs, Hédim a szőnyegen játszadozik, (a szomszédok még mindig dolgoznak - de legalább a fúrás már jó ideje abbamaradt, most kopácsolnak egyfolytában) és majd délután sétálunk, csak legyek készen mindennel addigra.

Természet

Hédim nagyon szereti a természetet, és ez - ha Anyán és Apán múlik, így is marad - megnéz minden fát, bokrot, madarat, egyéb állatot. A kedvencei a falevelek - azok a zizegős, mozgó zöld izék nagyon le tudják kötni. A mai sétán is miután felébredt, és kigyönyörködte magát a saját kezében, áttért a falevelekre - és itt látszik is, hogy milyen elmélyülten tudja tanulmányozni:)

Utómajális - és hétköznapok

Tegnap délután csak elmentünk sétálni egyet - olyan kihalt volt a város, mintha evakuálták volna. Alig találkoztunk emberrel, aminek egyébként igencsak örültem, mert így nyilván benzingőz is alig volt, és a madarak csicsergését hallgathattuk szinte egész úton.
Az utolsó percben döntöttem el, hogy csak elindulunk, amikor már Hédim nagyon álmos volt, így kicsit zokon vette, hogy Anya (szerinte) hihetetlenül lassan készül el - ezt le is kellett fotóznom (persze, ezzel is csak lassítottam az indulást), de ahogy leértünk, lenyugodott, és ahogy a kocsiba tettem szinte azonnal elaludt.
A séta végefelé elmentünk Keresztanyu elé, aki utána eljött hozzánk, majd később jött Anyu és Apu is, így Hédim ismét csak élvezhette a sürgés-forgást maga körül. Mondtam már ugyan, de ténykérdés, hogy jó dolga van - ha már mára szinte teljesen kikopott a nagycsalád modell, legalább így érezheti a családi meleget és szeretetet, hogy szinte minden nap jön valaki szeretgetni.)