Babanapló

Hédi Aliznak

csütörtök, június 29, 2006

Dolgos nap

Ma kicsit dolgoztam, Hédit pedig alvállalkozásba adtam:) pontosabban míg én segítettem anyuéknak meggyet meg cseresznyét szedni, addig Mama meg Papa felváltva Hédiztek.
Mivel dolgosra fogtam a napot, elfelejtettem bekenni magam napkrémmel, így persze jól leégett a vállam. Hédit szerencsére bekentem, meg egyébként is egész nap árnyékban van, így neki kutya baja. Ma hamarabb hazajöttünk, mert Apa holnap elutazik dolgozóba, és neki még össze kell pakolnom, így már itthon vagyunk, de ahogy az eget nézem, lehet, hogy nem is döntöttünk rosszul.

szerda, június 28, 2006

Poharazás

Hédim napja:

Az éjszaka akkorát aludt Hédi, hogy öröm volt nézni, ahogy kimerülve szundizik:) 7kor elaludt, és reggel 6-ig szerintem nem is nagyon moccant, úgy elfáradt tegnap.
Ma reggel mosolygósan, frissen pattan ki az ágyból, mire bementem hozzá, már a szokásos módon állt a kiságyban, és mosolygott rám.
A kertben ma sokkal jobb idő volt, mint tegnap, mert ma egy kis szellő is lengedezett, nem volt az a nagyon nyomott meleg. Ezért ma megint nem meztelenkedtünk, csak ruhában játszottunk, füvet szedtünk, pancsoltunk, ahogy szoktuk:) És ma már két óra hosszát aludt egyfolytában, rájöttünk, hogy az utazóággyal nem is kísérletezünk odakint, hanem a babakocsiban altatjuk el, ez úgy tűnik, hogy beválik.
Délután saját elhatározásából iváspróbát végzett. Elirigyelte Papától a poharat, itt van az eredménye, hogyan ivott nagylányosan. Olyan mókás volt, mert úgy odaszorította a poharat a pofijához, hogy amikor elvette a poharat, akkor meglátszott a nyoma. Persze nagyjából a bokájáig volt csak vizes, de a próbálkozás lényeg.

Anya napja:
Ezt csak azért írom le, mert annyira szörnyűen béna voltam ma, hogy muszáj megörökítenem.
1) Egyrészt egész éjjel nem aludtam a meleg és a szúnyogok miatt. (Így legalább volt módom többször ránézni Hédire, amit egyébként nem szoktam, hiszen alszik egész éjjel nyugodtan, a légzésfigyelő pedig vigyáz rá, így nyugodtan alhatunk, de most néztem is, ahogy alszik)
2) A kertbe menet az éjszakai vérszívó parti után még a tenyerem is megharapta egy szúnyog.
3) Amikor hordtuk be a homokot Apuval Hédi homokozójába, kapásból beleálltam egy hangyabolyba. Meg ugyan nem csíptek, de nulla idő alatt ezer hangya lepte el a bokámat.
4) Amikor a homokhordás után rágyújtottam, a parázs ráesett a lábujjamra, és jól megsütött.
5) Az újjonnan vásárolt medence ereszti a vizet. --> azért vettem egy másikat a meglevő mellé, hogy az legyen ahomokozó, így egsrészt szebb is egymás mellett a két egyforma kütyü, másrészt sokkal tisztábban lehet így tartani a homokot. De mivel az új piros, a régi meg kék, úgy gondoltuk, hogy a szép piros új legyen a medence és a régi kék a homokozó. Telehordtuk Apuval a medencét homokkal, feltöltöttük az újat vízzal, majd 2 óra múlva azt tapasztaltuk, hogy ereszti a vizet. Ekkor homok kilapátol, medence kimos, víz átmer, homokot visszalapátol. Igazán vicces volt:(
6) Ezek után már szavam nem volt, amikor itthon fellöltem a poharam, és a tartalma a konyhaszekrényen landolt.
7) A frissen vásárolt szúnyogháló persze nem ott és nem úgy tapad és ragad, ahol és ahogyan kell.
És még nincs is vége a napnak.

kedd, június 27, 2006

Mezte-lenke-dés

Ma már aztán végképp igazi kánikulai napunk volt, a föld is szépen átmelegedett. Így aztán Hédim mezte_lenkét formált, végre ruha nélkül, pelenka nélkül kis csupaszon játszhatott egész nap.:)
Bekentem napvédő krémmel, megtudakoltam a múltkor a védőnéniktől, hogy mit használjunk, nekem azt mondták, hogy gyakorlatilag bármit lehet, így nem is kerítettem nagy feneket a dolognak, egy arra alkalmasnak tetszőt választottam.
Ez azért is sokkal jobb megoldás, mint ruhában játszani, mert így aztán igazán könnyen lehetett hol hintára pattanni, hol a vízbe csücsülni, mert nem kellett vetkőzni-öltözni állandóan. nagyszerű napink volt:) és még aludni is hajlandó volt egy óra hosszát!
Most már persze itthon vagyunk, most fél hatkor a szobai hőmérő 30 fokot mutat, úgy, hogy az összes létező sötétítő alkalmatosság be- és le volt húzva egész nap; hát, nincs hideg.
Holnap újra kert.

hétfő, június 26, 2006

Kánikula, kert

Nos, először is, hogy válaszoljak Ancsinak; nagyon-nagyon rosszul bírjuk a meleget. Eddig még csak-csak elviselhetőek voltak a napok, de mostanra annyira átmelegedtek a jó kis panelfalak, hogy az éjszaka sem hoz enyhülést, mert amikor odakint lehül, akkor a falak elkezdik ontani a napközben magukban szívott hőt. Evvel a szemben a jó hír, hogy végre semmi mással nem kell foglalkoznunk, így a mai napot Mamáénál töltöttük a kertben, és az összes többit is így tervezzük.

Mindenek előtt mászkáltunk egyet. Megnéztük az összes fát, virágot, bokrot, jól meg is tépkedte a leveleiket Hédi. Ettük a fáról cseresznyét - most jóízűen ette, néhány nappal ezelőtt még kiköpte, igaz, akkor otthon a lakásban kóstoltuk meg. Aztán ahogy a papa reggeli locsolása felszáradt, leterítettünk egy pládet, és akkor jött az igazán jó világ, mert Hédi bejárta a környéket, tépkedte a füvet és rettentően élvezte hogy szabadon járhat-kelhet. Olyan koszos lett, hogy öröm volt nézni:) aminek külön örültem, hogy fel sem vette, hogy kemény a föld, meg hogy a fűszálak nyomott hagytak a lábán - teljesen természetesnek élte meg ezt a közeget. És remélem, hogy ez így is marad!

Aztán jött a következő móka, a hinta.
Ugyan még csak félig kész Papa projektje, mert még nem készült el az állvánnyal, no de ez nem lehet akadály; felszereltük egy fa ágára, és nagyot hintáztunk! Első körben vagy egy óra hosszáig ült benne Hédi, és jó kis buddha módjára hátradőlve élvezte, hogy taszajgatjuk a popsija alatt a hintát. Ez jól el is rázta, elálmosodott, de valószínűleg nem akart lemaradni semmi jóról, mert jó, ha fél órát aludt. Ehhez a hintához még visszatértünk néhányszor.




Kora délutánra igazán jó meleg lett kint is - nem mintha addig nem az lett volna, de a föld is jól felmelegedett, és akkor jött a fürdés, végre kipróbálhattuk azt a medencét, amit Anya már jó előre beszerzett. És mondanom sem kell, hogy micsoda sikert arattam vele!:) valamint a hozzá vásárolt hajószettel. Alig lehett Hédit kihalászni, amikor már hülőfélben volt a víz. Ide is visszajöttünk még egyszer, hazamenetel előtt, mert addigra megint olyan jó koszos lett, hogy nem nagyon látszott, hogy hol kezdődik a kiscsaj, és hol a kosz:)


Hát, így töltöttük mi a mai napunkat, és terveink szerint így fogjuk az összes további kánikulai napot is, mert a panelben lenni nem jó, és valljuk be, unalmas is már, hogy nyolchónapos nagylány lett az én lányom! A kertben pedig még annyi móka vár ránk! És annyi megkóstolni való, hiszen még csak most ért be a meggy, de ott lesz az őszibarack, meg a sárgabarck, az alma - sok-sok finomság, hogy a zöldségekről ne is beszéljünk - a sárgarépa, a karalábé, a retek és társai, ami mind-mind nagyon finomak nyersen, és az az igazi, ha ember lánya ott hamarjában eheti meg, ahol hozzájutott. Anya legalábbis ebben hisz!

vasárnap, június 25, 2006

Nyolchónapos

Hédim ma nyolc hónapos!:)
Meg is ünnepelte magát egy reggeli kiadós hisztivel, nem nagyon tudta eldönteni, hogy mi a baja, aztán végülis megállapodott magával abban, hogy álmos; így most alszik. Remélem, hogy a nap többi részében már nem így ünnepelünk. :)

szombat, június 24, 2006

Csavargós nap

Egész nap csavarogtunk; először a távoli Mamáékhoz mentünk el, akiket már egy hónapja nem láttunk. Elámultak, hogy Hédi mennyit fejlődött ezidő alatt.
Ebéd után pedig Apa egy régi kollegája szülinapi kertipartijára voltunk hivatalosak, mivel valóban kertiről volt szó, annyira, hogy egy üdülőben volt, el is mentünk, jól esett mindenkinek a friss levegőn lenni. Olyan jól sikerült a napunk, hogy elmúlt hat óra, mire hazaértünk. Hédim nagyon élvezte a napot, és nagyon jó kislány volt.

Ami a legviccesebb volt, hogy amikor hazaértünk, és jöttünk fel a lépcsőházba, Hédi felismerte, hogy itthon vagyunk, és örömében végig kiabálta az utat, míg felértünk a negyedikre:)

péntek, június 23, 2006

Dédiék

Egész délelőtt dédiztünk, Hédinek kifejezetten tetszett a dolog. Apró nézeteltérésünk egyszer akadt; Anya úgy gondolta, hogy itt az ideje aludni, Hédi pedig úgy, hogy Anya kenje a hajára az alvást. Így kicsit üvöltött, aztán mikor nagyon üvöltött, akkor engedtem, felvettem az ágyból, és ismét szent volt a barátság:) nem is aludt csak fél órát, azt is jóval később, már ebéd után.

Miután az idő kitalálta, hogy mit is akar, és újra meleg lett, akkor kimentünk az udvarra, megnéztük a tyúkokat, meg a tojást, amit tojnak, Dédiék kutyáját (most több állatuk nincs, így a malac típusút holnap nézzük meg a másik mamáknál - igaz, látta már, de már régen:) megcibálta a fák leveleit, megkóstolta a cseresznyét, de savanyúnak találta, és nagyon furcsán nézett rám, hogy mit eszek én ezen az izén:) Szóval igazán jól éreztük magunkat.
Nemrég értünk haza, uzsizott és most a kiságyban igyekszik kitalálni, hogy aludjon, vagy inkább játszon. Szerencsére ezt már csedesen teszi, nem üvöltve:)

Dédinap

Ugyan az idő elromlott, de ez bennünket nem tántorít el, Mamáékkal  felkerekedünk, és elmegyünk a Dédiéket meglátogatni.

csütörtök, június 22, 2006

Méretke

Jelentem Hédi pontosan 9,00 kg, és 70 cm.:)

Új fog

Tegnap este vettem észre, hogy előbukkant egy újabb fog, fölül a meglevők mellett jobb oldalon, sőt, már látszik ugyanitt a másik oldalon a még újabb fog.:) Így a fogleltár: két szép kinőtt alul, két szép félig kinőtt fölül, egy előbukkanó, és egy már látszó:) Egész szépen haladunk.
Ma pedig megyünk tanácsadásra; súlygyarapodás és növekedés ellenőrzés.

szerda, június 21, 2006

Végre vége

Kész, vége, vizsgák rendben!!!!!!!:))))) És holnaptól vidám dolgok jönnek.
Hazafelé jövet beszaladtam a Tescoba, és ha már ott jártam, vettem Hédinek egy kislabdát, a homokozószettjéhez egy kislapátot és egy kisgereblyét, a pancsoláshoz pedig egy vizicsomagot; benne egy motocsónak, egy kishajó meg egy breki:)
A labdát persze már odaadtam neki, ahogy hazaértem, elsőre tetszik neki:) a többit még eltettem, majd odakint előszedjük.
Vettem még néhány kis kánikulapólót is, mert a naponta többszöri átöltöztetésre nem kellően készültem fel - és ha megyünk kúszni-mászni, akkor még többre lesz szükségünk:)
Szóval vidámak vagyunk, és kiegyensúlyozottak!

kedd, június 20, 2006

Fücsi

Egyelőre az óránkénti lefürdetés használ, frissebb lesz tőle. Elalvás előtt is lemosdattam, úgy tűnik, jó megoldást választottam, mert nagyon jót alszik most.

Kánikula 2.

Most olvasom Ancsikánál, hogy ők bizony már pancsolnak Emmussal. Nekünk erre még várnunk kell kicsit, de holnap már vége a nyavalyás dolgoknak, aztán mehetünk Mamáékhoz a kertbe, és tudunk végre mi is pancsolni, meg hintázni is, meg homokozni. Papa már mindent előkészített, csak ránk vár a kert:)
Hédim jó nagyot aludt, pedig nagyon fullasztó volt éjjel a levegő. Mivel szúnyoghálóval elég csehül állunk, amíg világítunk, addig nem nagyon tudunk szellőztetni, de amikor már mindenki nyugovóra tér, akkor kinyitunk minden ablakot, és a lakásban is minden ajtót, és így valamivel elviselhetőbbé válik a hőmérséklet.
De mi lehet ilyenkor a megoldás? Klímát nem jaánlanak kicsi mellé, ventillátort pláne nem, akkor mit csináljunk? Esetleg egy költözés?:) De amíg nincs megoldás, addig marad a meleg.

hétfő, június 19, 2006

Kánikula

Mi már nagyon szenvedünk a melegtől itt a negyediken. Felváltva folyik rólunk a víz, ami pedig ennél is rosszabb; Hédi bőre kicsattog e melegtől. A hónalja csúnya főleg, pedig nagyon igyekszem, hogy meggátoljam, mosom, hintőporozom, de a nagy meleggel nem bírok. Ahogy az már lenni szokott, azt írhatom, hogy szerencsére igazán ez csak engem zavar, Hédim nem zavartatja magát; játszik, eszik, alszik úgy, mint eddig. Sőt, talán kicsit többet, lehet, hogy elnyomja a hőség, mert ma is és tegnap is háromszor aludt el napközben, igaz, csak kicsi időre, este pedig minden a szokott időben zajlik.
Kivéve a fürcsit, mert most, hogy már nagylány, mindjárt 8 hónapos, meg különben is itt a nyár, ezt a programot áttettük fél nyolcra az eddigi hat óra helyett, jobban illeszkedik mostmár a napirendjéhez.

Sétálunk-sétálunk


Így sétálgattunk mi a hétvégén.:)

vasárnap, június 18, 2006

Családi vasárnap

Igaz, békebeli, rég nem látott családi vasárnapunk volt. Sétáltunk négyesben (Hédi, Apa, Bonnie meg persze Anya), vettünk pelenkát, mert már fogyóban volt. Mamáéknál ebédeltünk, sziesztáztunk egy jót. Délután játszottunk, sétáltunk szobáról szobára.
Közben volt időm a virágaimra is, tegnap ültettem el a kigyökereztetett virágaimat, így mostmár Hédi szobájában is van három, de jutott a közlekedőbe és a konyhába is, és ma letusoltam amit csak mozdítani bírtam, így a poros levelek végre igazán szépek. Szóval igazán jól érzi magát mindenki idehaza:)
Este közös vacsi volt, Hédim tömködte magába a párizsit, meg Anya kenyerét, sőt utána kis nasit is evett. Persze ezt még mind olyan formában, hogy a négy kis foga melett is meg tudja enni. Próbálkozunk a poharas ivással - végre ilyesmire is jut már időnk, egész szépen megy, ahhoz képest, hogy még nagyon a kezdeteknél tartunk.

szombat, június 17, 2006

Állni, állni, állni




















Hédi mióta felállt, nem tud mást elképzelni, mint azt, hogy áll és megy. A leglehetetlenebb helyeken és pozíciókból képes felállni, amint Anya vagy Apa kezét megszerzi, máris menni akar. A lakás mérete gyakorlatilag kicsinek bizonyul, már bejártuk keresztül-kasul, mindent megnézünk, mindehová eljutunk. Egyre ügyesebben szedi a kis tappancsait, egyre kevésbé bohócos a járása. És az egyedül felállás is mostmár nagyon ügyesen megy neki. Ma először arra is rájött, hogy a kiságyban belül is fel lehet állni, nem csak kívül mellette állva. Szerencsére erre is fel voltam készülve, már napokkal ezelőtt átszereltük apuval, így a legalacsonyabb állásban van a fekvőfelület.

péntek, június 16, 2006

Már csak kettő


Megint megharcoltam egy vizsgát, úgyhogy már csak kettő van, hétfő és szerda. Vágjuk a centit Hédivel.
Tegnap délután - mivel napközben eloroztam az autót - átmentünk Apa elé a dolgozóba megint, és közben megejtettük a szokásos havi nagybevásárlást is. Elveimmel ellentétben Hédit is bevittük a forgatagba, tetszett neki nagyon, bár a végére már elfáradt. Alig aludt valamit napközben, és ez bizony nyomott hagyott rajta.:) Cserébe viszont ma reggel fél kilencig aludtunk mindketten!:)

csütörtök, június 15, 2006

Életképek:)

Meddig tanulunk még Anya?!

Pont ide kérem az uzsimat! De tüstént!

kedd, június 13, 2006

Végre igazi napsütés

A sok buta eső után végre igazi nyári idő van, nem kell nadrágot húzni, kabátot felvenni, lehet nyári ruhában sétálni. Hédim menetkészen így várta Papát:) amikor éppen hajlandó volt kicsit ülni, és nem kellett vele sétálni! Tegnap óta nem akaródzik neki leülni, mindig állni akar, ha nincs segítsége mostmár megoldja önállóan, ha pedig van, akkor sétálni kell vele, kis részeg módjára rakosgatja a lábait, néha nagyon meginog, de rendületlenül próbálkozik ezzel a menéssel. :)

hétfő, június 12, 2006

Állni jó

Ma Hédi beidegelte magát, és gondolkodás nélkül felállt! Megkapaszkodott a kiságyban, és nulla idő alatt felhúzta magát állásba! És ez annyira megtetszett neki, hoy rögtön meg is ismételte még jónéhányszor! Még nincs 8 hónapos! Mi lezs itt, kérem? Egy hónap múlva menni fog? No, mostmár aztán igazán nem lehet magára hagyni egy fél percre sem!

vasárnap, június 11, 2006

Fogak: +2

Ma végképp megbizonyosodtam arról, hogy amiről eddig ezt hittem, hogy a múltkori baleset (amikor megharapta felső ínyét, Medárdkor) nyomai, azok tulajdonképpen újabb fogacskák, pontosan kettő darab, felül középen:) Eddig nem volt érzékelhető, és nem láttam, hogy a gyógyuló sebecske vagy valami más akar-e lenni, de ma már szépen látszik és érezhető is:) Szóval így Hédi fogainak száma hirtelen 4re nőtt, kettő már szépen fejlődő, abszolút harapásra alkalmas fogacska, valamint kető újjonnan előbukkanó.

Képek





Tegnap sikerült kicsit eloroznom a gépet, így el tudtam lopni egy zongorázós, egy tapsolós no meg egy örömködős képet:)
Hédi nagyon szereti, ha tapsolok neki, főként a ritmusos tapsolást - anniyra, hogy nemrégiben azzal lepett meg, hogy elkezdett nekem tapsolni:) És zongorázni is nagyon szeret, közben rájött a kétfunkciós hangszerre; ha a billentyúket veri, akkor "zene" szól, ha a tetejét, akkor pedig remek dob lesz belőle.

péntek, június 09, 2006

Együtt tanulunk


Együtt tanultunk délelőtt, bár Hédimnek már határozott elképzelése van a tanulásról; úgymint hagyjuk ezt inkább másra. Természetesen az én papírjaim kellettek volna neki, pedig amit nekiadtam játszani, az sokkal szebb és színesebb volt:) De tud valamit ez a lány, nem olyan könnyű elaltatni az éberségét. Most kicsit kifújjuk magunkat mindketten; Hédi Papával sétál - végre süt a nap és nem esik az a fránya eső, én pedig megpróbálok érdemben tanulni valamit.

Nemalvás

Tegnap Hédim megint "elromlott", valami nem stimmelt nála. Még este 10kor fent volt, de nem jókedvűen, hanem igen nyűgösen, látszott rajta, hogy már nagyon fáradt, mégsem tudott elaludni. Próbálkozott vele szegénykém, de mégsem ment. Többszöri kísérletezgetés majd egy beiktatott pótvacsi után nagynehezen fél 11 fele elaludt, de reggel már 4-kor hallottam a hangját, hogy felébredt. Nem sírt, így nem mentem be hozzá, hogy vissza tudjon aludni, de 5kor megint fent volt, aztán 7kor kelt fel. Most minden rendben van, jókedvű, mosolygós, nem tudom, mi történhetett tegnap. pedig nem aludt napközben többet, mint egyébként szokott. Ma egy alkalmas pillanatban megtekintem a foghelyzetet, lehet, hogy valami gonosz fogkezdemény okozta mindezt? A pocakja biztosan nem fájt, nem volt se hideg, se meleg a szobában. Ismét egy újab x-akta.

csütörtök, június 08, 2006

Gyerekgondok

Az a jó a törpékben, hogy bármikor képesek ráhozni a szívbajt az emberre. Hédim például az imént, amikor nagy nyugodtan ült a kanapén Papa mellett, a két kis hegyes egér fogával megharapta a felső ínyét, aminek hatására persze folyt a vér a szájából, és persze visított is, mert fájt neki. Ettől persze Anya rögtön infarktust kapott, de aztán megállapította, hogy ez a baj nem baj, meg még sok ilyen fog történni velünk, úgy tűnik, hogy ezt Hédim is megértette, de legalábbis múlt a fájdalma Anya kezei között, mert hamar megnyugodott. És újból hozzákezdett a saját szája harapdálásához.:)

Sosem lesz nyár?

Egyelőre úgy tűnik, mintha a nyarat végképp törölték volna ebben az évben - pedig ha engem kérdeznek, bizony arra szavazok, hogy van rá igény. Itthon is nagyon be kell öltöztetnem Hédit, mert a padló nagyon hideg, hiába van alatta ezer pléd, meg mindenféle egyéb hőszigetelő réteg, azért a beton hidege mégsem az igazi. De mégsem tarthatom egész nap kiságyban és járókában, így marad a szibériai divat; sok réteg egymásra halmozása.
A rossz időn kívül Hédim egyre rosszabbzul tűri, hogy most megint kevesebb időt töltök vele. Nem mintha nem szeretné Mamát meg Papát, de bizony igen szemrehányó pillnatásokat kapok tőle néha - megjegyzem jogosan. De már csak két hét - amit persze ő nem tud, csak én, és már nagyon vágom a centit. Még két hét és 3 vizsga, aztán jöhet a nyár!:)

kedd, június 06, 2006

Álláspróba

Az én lányom tegnap egyedül felállt!:)) napok óta láthatóan ennek a problémának a megoldásával van elfoglalva, végül tegnap fürdés és vacsora után addig brékelt a járókában, míg a karikába megkapaszkodva fel nem tudott állni:) persze nagyon kis bénán még, és csak rövid ideig tudta megtartani magát, felállt. Kíváncsi vagyok, hogy mikor jön majd rá, hogy most már bárhol fel tud állni, hiszen a szobája tele van alkalmas eszközökkel. Imádom az én kis kísérletezgető lányomat:)

vasárnap, június 04, 2006

Itthon

Itthon vagyunk újra, kicsit utaztunk, kicsit pihentünk, jól éreztük magunkat. Hédim nagyszerűen viselte a két napot, este elalvás előtt volt egy picit nyűgös, de ezen kívül remekül elvolt az autóban is - pedig 5 óra volt összesen az út, a megállásokat is beleszámítva), ott is.

Ami viszont számomra roppant bosszantó: Siófok és Szeged között nem találtunk egyetlen egy olyan pihenőt az autópályák mellett vagy egyetlen egy olyan benzinkutat az egész vonalon, ahol Hédit tisztába tudtam volna tenni!!! Sehol nem volt annyi hely kialakítva, hogy le tudjam fektetni. A kocsiban pedig kevés a hely, úgy nem férünk el, ha bent vagyunk mindketten. Az időjárás viszont roppant kellemetlen volt ma, szakadt az eső, és nagyon fújt a szél egész nap - bár gondolom itt is - így az sem lehetett megoldás, hogy Hédit lefektetem a hátsó ülésre, és kint állva teszem tisztába. (És nem csak azért, mert így én megáztam volna, hanem azért, mert a nagyon hideg szél bizony nem gondolkodott, hanem fújt be az autóba.
Szerencsére Hédit ez sokkal kevésbé zavarta, mint engem, így nyugodtan bírta, míg végül is Szeged alatt egy Mol kúton (emlékeztem rá, hogy ott van a kézmosó mellett egy olyan pultos rész, ahol elfér) át tudtam pelenkázni.

péntek, június 02, 2006

Hétvégére


Addig is, míg nem vagyunk itthon, ezt a képet kicsit nagyítottam, és kiteszem ide - Hédim vigyázó szemét veti mindenkire:) És különben is, nagyon szeretem ezt a képet - is:)

Siker:)

Dacára annak, hogy 7 előtt a suliban voltam, és még nem lehetett felmenni a tanszékre, mert takarítottak, és majd' fél órát ácsorogtam a földszinten, és előtte nem kaptam etgész napos parkolójegyet, csak egy órára szólót, amiből vettem hármat, mert nem tudtam, hogy meddig leszek ott, és ez többe került, mint az egész napos - ahol Zsuzsi ajánlotta, hogy megállhatok és parkolhatok ingyen, azt pedig nem vettem igénybe, mert szakadt az eső, és nem volt esernyőm - és hogy rémálom volt az egész vizsga, szóval mindezek dacára mégis sikerült, és ennek én nagyon-nagyon örülök!!!
Biztosan Hédim is, mert nem aludt el, míg haza nem értem, hanem megvárt, kicsit játszottunk, ettünk együtt - én reg-ebédeltem, miközben ő Mama ölben ülve és engem tanulmányozva elrágcsált egy zsemlealjat, és csak után aludt el.
Mama volt lyan drága, hogy a délelőtti bébiszitterkedést' felhasználva felporszívozta a lakást, ami hatalmas segítség, így nekem már csak a törölgetés marad, és a hétvégére való pakolás, és így lehet, hogy az egész éjjeli fentlét után emberi időben ágyba is tudok majd kerülni - feltételezve, hogy Hédim ma is olyan hamar elalszik, mint tegnap.

Az eső kérlelhetetlenül szakad, így nem tudom, hogy mi lesz a mi Balaton-nézegetésünkből, de végül is Erikhez megyünk látogatóba, Hédi pedig gondolom megbocsátja nekünk, ha a beígért nagy víz helyett valami mást lát majd:)

Megérzések

Hédi valahogy mindig tökéletesen tudja, hogy én mikor megyek el itthonról, mert ilyenkor hamarabb ébred, mint ma is, fél hat előtt már hallottam az éhes-vagyok-anya hangokat:) Biztosan tudnia kell, mert amikor itthon vagyunk a megszokott rendben, akkor mindig később ébred reggelizni. Most még bőszen beszélget, és cuppog nagyokat, pedig szinten alvó állapotban evett, de remélem, még vissza fog aludni. Mindjárt itt van Mama, én pedig indulok. Br.:(

Még egy éjszaka...

Még egy éjszaka tanulás, reggel vizsga, és végre két nap pihenés következik, felcuccolunk, és tényleg elutazunk!:) ha Hédim úgy fogja élvezni, ahogyan én várom már, akkor szép hétvégénk lesz.
Végre megint minden a normális kerékvágásban, az időjárás - bár hűvös van - de már nem változékony, így Hédi vidám volt egész nap, igaz, még mindig többet aludt napközben, mint az egyébként szokásos mennyisége.