Fáklyás felvonulás

Először látott Hédim nagy tömeget és sötétséget (a kettő nem függ össze - illetve nem a tömeg miatt volt sötét), amikor ma lementünk egy kicsit körözni a városba; a fáklyás felvonulás utáni utcabálra gyülekezett már a rengeteg ember a piactéren. Nagyon kíváncsian szemlélte a tömeget, és egész jól viselte, míg egy kisfiú nem messze tőlünk eldurrantott egy lufit, amitől nagyon megijedt, és utána már nem volt jó kedve. Már hazafelé útközben elaludt, de persze ahogy letettem a kiságyba, felébredt, és még elszórakoztatta magát vagy fél óra hosszán keresztül. Aztán győztek az álommanók:)
*
Délután Timi és Józsi látogattak meg minket, hoztak mindenféle szépségeket, Hédimnek nyári rucit - kislányosat - Apának itókát, anyának virágot. Olyan jól elbeszélgettük az időt, hogy kora este lett, mikor elmentek. Utána gondoltunk egy nagyot, és gyorsan felkerekedtünk, nekivágtunk a városnak, de nem maradtunk soká, egy óra volt az egész.
Első körben elég is volt ennyi Hédinek, jövőre már nagylányként fogja ugyanezt látni és átélni:)
*
Délelőtt pedig nagyot sétáltunk, közben összefutottunk az unokaöcsémmel, aki még nem is látta Hédit, így most bemutattam őket egymásnak, pontosabban az új kis családtagot az unokabátyónak:)

Nyelvnyújtogatás

Mivel ma napközben Hédi rájött, hogy a nyelvét ki lehet nyújtani, és ez roppant vicces, gyakorolta is bőszen. Este a vacsi után is.:)

Vendégség és torna

Nem leszek telefon- és képfüggő, de egy kicsit azért csak élvezem, hogy mostmár bármikor tudok képet készíteni az én Hédimről. Rögtön itt is van a legújabb; hogyan áll egy egyfogú hathónapos a kiságy mellett.:) Most már tuti fix, hogy Hédi Aliz a fejébe vette, hogy az ülést meghagyja másnak, és az állás, mint roppant szimpatikus tornamutatvány köti le minden idegszálát.

Persze nem magától állt oda, ez kicsit csalás, én állítottam fel, de ő kapaszkodik, és tartja magát. Azt csinálja ugyanis, hogy amikor fekszik, és nyújtjuk neki a kezünket, akkor - már lászik a huncut szemén is - nekikészül, hogy márpedig ő ebből a helyzetből állni fog. Egy lendülettel emeli meg a felsőtestét, ugyaekkor lefeszíti a sarkait, és már rúgja is ki magát álló helyzetbe. Tiszta akrobata. Amikor pedig odaállítom egy kis időre az ágy mellé, roppant elégedett magával, hogy bizony, ő ezt már egyedül is tudja.

Nagyon kedves volt, míg Zsuzsi itt volt; igen jó formáját mutatta:) Jókedvű volt, dacára annak, hogy Zsuzsi érkezése előtt nem sokkal Bonnie ugatására riadt fel, mert a fúró-faragó szomszédassony jött megkérni, hogy ne használjuk a vizet kis időre, míg szerelvényeznek. De hamar megvígasztalódott, evett egy kicsit, megcsodálta Zsuzsit, majd pedig letettem a pládre, és ott csúszkált-mászkált a maga módján, és folyamatosan gagyogott. (Szegény Zsuzsinak kijutott a jóból, mert Bonnienak is nagyon szimpatikus volt, aki igyekezett lekötni magának.)

Megjegyzés: Bonnie éppen most rágcsál nagy nyugalommal egy nápolyit, amit az asztalról lopott le, és annyira szemtelen, hogy még arra sem vette a fáradtságot, hogy kiosonjon vele, itt eszi a szemem előtt. De amíg el nem tünteti a szőnyegről, nem szidom meg, mert akkor a helyére megy, a szemetet pedig itthagyja nekem.

Szóval Hédim nagyon bájos volt, jól el is fáradt, most megint megjátsza velem a tegnapi színdarabot, mert nagyon-nagyon elálmosodott az előbb (igaz, most enni nem kért) és máris durmol. Azonban már én is tudom, hogy mire számíthatok, így nem is csuktam be az ajtaját, hogy lássam-tudjam, mikor ébred.:)

Nagy alvás

A zajok ellenére az én Hédim szerencsére mégis nagyot alszik, ami igazán rá is fér, hiszen már 5-kor fönt kukorékolt, és délelőtt csak 1 óra hosszát aludt. Lassan készítem az uzsit, mert a szokott módon biztosan farkasfalka éhségével fog ébredni. És nemsokára Zsuzsi is megérkezik.

Fúr-farag

Nyomoronc szomszéd fúr-farag.:( Amivel önmagában nem lenne baj, ha nem most tenné, amikor is dél van, és az én Hédimnek aludni kéne. Csak ez így nem tudom, hogy hogy fog menni. Már egész jól hozzászokott mindenféle zajhoz, de ezt még nem hallotta, ráadásul a penelben nagyon remekül lehet hallani a fúrót, bárhonnan is jön a zaj, valamint nem monoton, hanem hol elindul, hol megáll. Remek.
Az elébb már teljesen kiborította Hédit, átvittem a mi hálószobánkba kicsit lenyugodni, ahol persze esze ágában sem volt elalduni (körbebástyáztam párnákkal, takarókkal, leesés ellen) majd amikor azt hittem, hogy végre bédelni mennek a dolgozó emberek, visszavittem a szobájába. Erre a jószomszédok újra nekiálltak - lehetnének már éhesek kicsit - de most úgy tűnik, hogy Hédim elalszik.

Délelőtt sétáltunk egy nagyot, mert Anyának boltba kellett menni - délután Zsuzsi jön vendégségbe, holnap délután pedig Timi és Józsi - és nem volt itthon semmi. Közben találkoztunk Keresztanyuval is, és ezt Anya jól kihasználta arra, hogy vegyen végre magának egy pár cipőt. Hédimnek persze nagyon tetszett, de talán még ráérünk arra, hogy Anya cipőit próbálgassa.:)

Összefutottunk Ancsikával, aki szintén készít blogot a kislányának, itt van Emma blogja:)
Ezt a képet szintén a telefonommal készíttem, hááát, messze elmarad a gépestől, de mivel napközben Apa bitorolja a gépet - holmi dolgozásra hivatkozva - Anya kénytelen ezt használni:) Mert mostmár, hgy ilyen nagylány az én lányom, ide is fogok tenni képeket.

Fotó

Ezt a képet ma készítettem az új telefonommal. Még tökéletesítenem kell egy kicsit - mondjuk a felbontást átállítani.

Boszorka:)

Hédim este fél hétkor (amikor már túl volt a délelőtti Anya-játékon, a délutáni Papa-Mama játékon és nagy sétán) előadta a rögvest éhen halok, ha nem adsz enni Anya, de nagyon gyorsan hozd, mert álmos is vagyok nagyon című műsorszámát. Cumizás közben ragadtak le a szemei, mire megette az egész adagot, el is aludt, letettem a kiságyba és rácsuktam az ajtót.

Apa 7 előtt jött haza dolgozóból, még aggódtam is neki egy sort, hogy most milyen rossz lesz Hédimnek felébredni, pedig fel kell, hiszen nem volt fürdés, aztán csak arra jutottunk, hogy felébresztjük, így benyitottam hozzá. Az én Hédim - lásd még boszorkányok és társaik - a hátán feküdt, pisszenés nélkül, és nagy lelki nyugalommal játszadozott a feje fölötti macival. Amennyi esze van, tutira tudja, hogy mi akkor is halljuk, ha be van csukva az ajtó (bébifigyelő) és szerintem egy kis szabadságot akart magának, ezért volt ez a csel.
Amikor bementem hozzá, először figyelemre sem méltatott, szerintem a) zokon vette, hogy zaklatom b) úgy gondolta, hogy ha ő nem vesz észre engem, akkor én sem őt, és nem jut eszembe az a vizes izé. Nem jött be neki!:)

Ez itt kicsi csalás, mert ez a kép nem tegnap készült, ám de ide illik:)

Napzárta

A nagy kirándulásunk igazán sikeresen zárult, Hédi ma is élvezte az utókázást, Anya pedig szép telefont tudott vásárolni magának, nem utolsó sorban pedig Apát is időre hazahoztuk, így itthon is el tudta intézni a dolgait. Sőt, még egy nem tervezett programot is beiktattunk, elmentünk nyári ruhácskákat vásárolni Hédimnek, nagyon aranyos kislányos (igazi lányos) ruhácskákat vettünk, és megvettük élete első pár cipőjét is, nem mintha cipőben akarnám járatni, hiszek a mezítlábas járkálásban, de amikor megyünk valahová mégis csak nagylányosabb, ha van a kis tappancsán egy cipő.

Sajtóhubák...:(

Szolgálati közlemény:
Az imént átfutottam egy-két postot, és bizony igen sok elütést találtam. Sajnos kutyafuttában szoktam dokumentálni, visszaolvasni nincs sokszor időm, ezért születhetnek meg bugyuta elírások. Sorry:(

Súlygyarapodás

Voltunk az aktuális tanácsadáson, az én Hédim 8250 gr (emlékeztetőül - 30-án volt 7500 gr) szóval megint nem kicsit gyarapodott. 65 cm-nek mérték, de szerintem a kis hölgy nem jól tartotta azt a kütyüt, egyrészt én ferdének láttam, másrészt pedig nekem szemmel láthatóan sokat nyúlt az utóbbi időben, így keveslem az 1 cm növekedést, így ma este megmérjük idehaza.
Délután kirándulunk megint, elmegyünk Apáért, aki ma busszal ment dolgozóba, de délután időre kell hazaérnie, így kocsba pattanunk, és elautózunk érte.
Hédim most ette tele a pocakját, és nulla idő alatt elaludt, így én is megpróbálok kicsit pihenni, miután összekészítettem mindent délutánra.

Megmértük; tényleg 65 cm. Akkor vagy Anya-Apa és mindneki más szeme csal, vagy a múlt hónapban nem jól mérték meg.

Mit ne...

Hédim 6 hónaposan is tökéletesen tudja, hogy mit nem kellene babrálnia, és mint minden jólnevelt gyerek, természetsen azokat kezdi el azon nyomban, amint kihúzom a lábam:)
Mivel ügyesen közlekedik mostmár a maga sajátságos módján, így a szoba legkülönbözőbb pontjain tűnik fel; hol a pelenkás csomagot szedi le a szekrényről, hol a szék lába alatt kalimpál. Ma felfedezte a porszívót - amit az orrporszívózás miatt tartunk a szobájában - és amikor ránéztem, éppen a zsínórját rágta nagy bőszen. És persze megsértődött, maikor elvittem onnan. Persze nincs bedugva, de ettől még nem lettem nyugodt. Ma már nem, de holnap szépen lefekszem a földre, és bemérem, hogy mit keltheti fel a figyelmét, és mit kell előle eldugni.
Abban is tipikus, hogy akkor kell ránézni, amikor csöndben van - akkor biztosan valami nemszeretem dolgot (mármint Anya nem szereti) csinál, mert amikor minden rendben, akkor folyamatosan gagyog.:)

Fog

Majdnem napra pontosan félévesen megvan az első fogunk!!! Legalábbis Hédimnek, Anyának ugye van már egy pár:) Tegnap volt az én lányom fél éves, mára pedig megjelent az első foga, alul. És észre sem vettük. Mármint nem fog nyűgös, nem volt sírós, csendesen tudomásul vette e tényt. Ma reggel a kanalas reggelinél éreztem a kanállal valamit, megnéztem, és valóban, ott mosolyog egy kis fogkezdemény.
Ezen kívül mással is ünnepel az én lányom, napok óta a négykézláb állást gyakorolja. Szépen feltolja magát, a popsiját lökdösi hátra, amitől persze továbbra is hátrafelé halad, de már nagylányosan négykézláb, és nem mászva:) Szépen fejlődik!:)
(Itt is látszik, hogy a haladás iránya egyelőre a hátrafelé - így köthetünk ki üzembiztosan a kiságy alatt)

Tegnap Papát kellett orvosdoktorhoz vinnünk, otthagyósra, ezért nem tudtam írni a féléves jubileumról, ma vizsgálják, reméljük, minden rendben lesz!!

Családi összefogás...

Családi összefogás kibontakozóban a sikeres vizsgáim érdekében. Megvan minden időpontom, így beosztottam magamnak a következő két hónapot, ezzel párhuzamosan persze anyuéknak is.
Holnap aput elvisszük orvosdoktor-vizsgálatra, utána pedig délelőttönként apu viszi sétálni Hédit, anyu főz nekünk finomatakat, délután pedig ő játszik Hédivel, kiegészítve Keresztanyujával, ha szabadnapos, hogy én tudjak tanulni. Aztán majd látjuk, hogy mit tudunk (főleg én) megvalósítani a tervekből.

Tavaszi délután

Egész délután csavarogtunk:) három körül indultunk sétálni a napsütésben, és csak 7kor jöttünk haza; Hédimnek tetszett. Kis vagány-csajos volt, ahogy terveztem, ráadtam a farmerdzsekijét, a csíkos kendőjét, a farmer kertésznacit; mondanom sem kell, hogy nagy tetszést aratott:) Egyébként pedig imádnivalóan bűbájos benne.

Kati barátnémmal megbeszélt találkozó után leültünk a városközponti teraszra, és onnan nézegettük a gyülekező embereket, hallgattuk a zenét, ittunk finom bort, mindeközben Hédim igyekezett a kis agyába gyűrni az összes látnivalót és értelmezni, vajon mivégre is vagyunk mi itt. De tetszett neki, az a végkövetkeztetés. Annyira elfáradt ettől az agymunkától (volt ott persze erős láb- és egyéb munka is) hogy hazafelé olyan mélyen elaludt, hogy semmit nem érzékelt a külvilágból, pedig még Keresztanyujához is beszaladtunk a boltba, hogy megmutassam, milyen jól fest a szerkójában.

Mire hazaértünk, mintha elfújták volna a fáradtságot. Míg készítettem a fürdővizet, letettem a földre játszani, rögtön azzal kezdte, hogy négykázlábra állt, amit ma csinált először. Olyan kis bájos, mikor valami új dolgot tanul, addig ügyeskedik, hogy úgy csinálja, hogy én is észrevegyem, és akkor ő eljátsza a nagyon büszke kislányt, én pedig mindig elálmélkodom, és megdícsérem, hogy milyen nagyon ügyes. Ez már egy jól megszokott rituálé nálunk.

Most már csendesülős időszak van, fekszik a járókában, lába égnek, a zoknit már rég lehúzta róla, gagyarászik - a legújabb, hogy úgy képez hangot, hogy visszafelé szívja a levegőt - és rém elégedett magával.

Tavaszköszöntő

A mai bringás felvonulás szervezésében és lebonyolításában értelemszerűen már nem vettem részt, de ha nem lesz eső, akkor felkerekedünk Hédi Alízzal, és elsétálunk, megnézzük a kerekezőket, köztük persze elsősorban Apát!

Újabb lépés

Az én Hédim ismét újat tanult, és egyben elkápráztatta Anyát.
Ma rájött, hogy a forgolódás nem csak akkor jó és hasznos, ha játszik, hanem akkor is, ha Anya a hátára fektetni le a kiságyba, és ő ezt már igencsak unja, és aludni szerene, nos, ebben az esetben is meg lehet fordulni az ember lányának a hasára, és szépen csendesen el lehet aludni, úgy, hogy mire Anya benéz a lányára, addigra ő már szépen édesdeden alszik:)

Utazóágy

Megérkezett végre az utazóágy, amiért annyit küzdöttem. Igen nehéz szülés volt, többszörös tiszteletkörökkel, de végre itthon van, igaz, nem színes csak szürke, de kit érdekel, könnyen nyitható és csukható, nem nehéz, kis helyen elfér összecsukva, szóval minden rendben. Remélem Hédim szeretni fog benne aludni:)

Ülni-állni

Az én lányom úgy ítélte meg, hogy az ülés az egy felesleges és gátló tényező a mozgásfejlődés rögös útjai, evvel szemben állni könnyű és jó, ezért a döcögős ülést átugorva állni akar! Amint megfogjuk a kezeit (fekvő helyzetben) emeli a fejét, nyakát, a kis hátát - ez eddig is így volt - majd amikor a gyanútlan felnőtt tovább segít/ene neki felülni, akkor ő egy gyors mozdulattal kinyújtja a lábait és már talpra is szökken. Komolyan mondom, ha nem tapasztalaom, nem hiszem, hogy ilyen van. A jövő héten lesz fél éves, erre ilyeneket csinál nekem:)
Hozzáteszem amivel kezdtem, ülni nem tud, elég távol is áll tőle, mászni nem tud, mert csak kapálózik a lábaival és a kezeivel a kis libus, ha halad, akkor is hátrafelé, erre tessék, ő állni akar! Ilyen egy kiscsajt!:)

Ma különösen aktív volt, reggel 6 előtt már ébren volt, délelőtt aludt fél órát, után kb húsz percet, és ezzel meg is volt egész nap. Délután volt olyan periódusa, hogy már alig élt, olyan fáradt volt, ragadtak le a szemei, de nem aludt volna egy istenért sem. Ki is húzta hétig, akkor viszont amint letettem, egy hang nélkül azonnal elaludt!:)

Ma beszerzőkörúton voltunk, miközben ő (elméletileg) aludt (gyakorlatilag ugye nem), vettem neki egy nagyon aranyos, nagyon laza kis farmerdzsekit, a minap beszerzett csíkos kis kendővel egyszerűen fantasztikusan néz ki. Beváltottam a Rossmann pöttyöket is, vettem egy rakat babakaját, üvegeset, dobozosat, enniset meg nasizósat. Egy darabig ismát megleszünk pénzköltés nélkül.

Végre egy kis kert

A tegnapi ezer fokban - én annyinak éreztem - és gyönyörű napsütésben végre kimentünk Hédivel anyuékhoz a kertbe. Igaz, még nem tudja teljes egészében élvezni, hiszen ahhoz még hideg van, hogy kúszni-mászni lehessen, de mégis igazi friss levegőn voltunk. Apuval bejárták a kertet, megnéztek minden fát, bokrot, ci-virágot. tetszett neki, láttam rajta, mosolygós volt, vidám - egyébként is az, de most meg is telt a kis pofija élettel. Egyre jobban sóvárgok egy kertes ház után, annyira szeretném, ha nem ebben a panel-micsodában kellene felnőnie.
Ma már borongósabbá vált az idő, így nem mertem nekiindulni, utólag megállapítom, hogy nyugodtan mehettünk volna. Most viszont már dörög-zörög az ég, veszélyben érzem a holnapi sétánkat is.

Hédim tudata egyre kiforrottabb. Most már nem csak azokat a kis grimaszokat vágja, amiket elles tőlünk, hanem nagyon sok sajátja is van. A hangok legváltozatosabb arzenálját mutatja be. A mozgásban remekel, gyorsan, frissen pörög-forog. Reggelente már nem visítva ébred, szépen lassan, hallkan dünnyögve ébredezik. Lassan kész nagylány:)

Húsvét - harmadik felvonás

Még holnap is Húsvét, sőt holnap lesz igazán! Igaz, papa is meglocsolt bennünket, dédi is meglocsolt. Holnap pedig apu jön és az én keresztapum, így annak ellenére, hogy azt hittem, hogy ezt a Húsvétot még sikerül megúszni locsolók nélkül, mégis szép ruhába öltözünk, és várjuk a locsolókat:) Persze, apuék jöhetnek bármikor, de remélem, hgy nagy nyüzsgés nem lesz nálunk. Hozzáteszem, délelőtt itthon sem leszünk, sétálunk egy jó nagyot, elmegyünk Zsolti barátunkhoz egy kis beszélgetésre, valamit pakkot viszünk, amit Eriknek juttat el szerdán. Szerencsés, hogy a déli parton megy végig dolgozóba, így meg tudjuk néha kérni egy kis kézbesítésre.:)
És anya már nagyon várja, hogy legyen inkább megint hétköznap, hogy kipihenjem magam végre!

Húsvét - második felvonás

A mai nap a dédiéké volt, nem sok eltéréssel a tegnapihoz képest. Mindössze annyi volt a különbség, hogy ma hajlandó volt Hédim két órát aludni a levegőn, valamint hogy délután 1kor ébredt, és ezután már nem aludt vissza egészen este 8ig, amit nem is értek, hogy hogyan sikerült produkálni, de ténykérdés, hogy ez történt, pedig én igyekeztem jobb belátásra téríteni. De nem volt nyűgös, semmi gond nem volt, ezért aztán rábíztam a döntést.

Húsvét - első felvonás

Távoli nagymamáékat látogattuk meg tegnap, kicsilány szép ruhában bájosan jelent meg az első Húsvétján a mamiéknál:)
Sajnos nem érkezett meg a megrendelt utazóágyam, de vissza is mondtam, aki nem képes másfél hét alatt megküldeni egy megrendelt anyagot, attól nem vásárolunk, így most másik forrást keresek, így babakocsis alvás volt a mamiéknál az udvaron. De ez is működött, igaz, nem sokat aludt. Mamiéknál is kanalasat ettünk, meg pörögtünk-forogtunk az ágyon, mamiék legnagyobb örömére.
A nyuszi egy kis apanázst hozott Hédimnek, amit Anya tesz is be a bankba, rögvest:)

Gyereklány-kutyalány

Igen büszke vagyok az én lányaimra!

Hédinek annyira megtetszett a kanalazás - egyik napról a másikra, valószínűleg sokat lendített a dolgon, hogy esténként, amikor vacsorázunk, ki szoktuk vinni magunkkal a konyhába, és szájtátva néz bennünket, ahogy felnőttesen eszünk, illetve úgy veszem észre, hogy a szopóreflexe gyengül - hogy ma már egyáltalán nem volt hajlandó cumisüvegből enni, csak reggel, amikor még félkába volt. Egész nap kiskanalaztunk, ettünk mindenfélét, ennivalót is, gyümölcsöt is, nasit is, tejpépet is. És nagyon élvezi:)
Bonnie pedig nagyon tetszeleg a házörző szerepben - a szomszédék lakásfelújítanak, persze zörögnek a lépcsőházban. Az előbb, amikor ettünk, odajött egészen közel elénk, nekünk háttal az ajtóval szemben, leült, és onnan morgott kifelé a gaz zajcsinálókra.

Húsvétolás

Az én Hédimnek már most Húsvét van; kapott ruhácskákat, szépeket, kapott csokinyuszit, csokitojást, kiscsibés fészekaljat - Anyától, Mamától, Keresztanyutól; szava nem lehet:) Nincs is, éppen az erkélyen alszik, anniyra fáradt vagyok, hogy nem tudtam rászánni magam egy újabb kétórás sétára, pedig az idő is sokkal jobb, mint tegnap. Igaz, azért engedtem a kísértésnek, és választottam az erkélyt, mert holnap-holnapután sokat lehet friss levegőn - holnap távoli Mamáékhoz megyünk, vasárnap pedig a Dédiékhez, és mindkét helyen finom falusi levegő fogadja.

Nagy bosszúságomra az utazóágy nem érkezett meg, és úgy tűnik, hogy innen nem is fog, így újabb forrás után kell néznem - pedig nagyon reménykedtem benne, hogy ezen a hétvégén már meglesz.

Rendben-nap

Hédim ma már igazán jókedvű volt és békés, mint mindig; úgy tűnik, túlléptük a kellemetlen napokat. Remélem, nem is sűrűn jön elő ilyen.
Egész nap mosolygott, játszott, kiegyensúlyozott volt, aminek Anay igazán nagyon örült! Sajnos nagyon vacak volt az idő, így sétálni nem tudtunk elmenni, de itthon is jól eltöltöttük az időt.
Most tettem le aludni, de még gagyog bőszen, de gagyog és nem nyűgösködik, és ez remek!:)

Kislányosodunk

Miközben jön a tavasz - elméletileg és Hédim szépen nődögél és növi ki a ruhákat - Anya ruhabeszerző útjain egyre inkább kislányos ruhákat keresgél. Rögtön itt a Húsvét a nyakunkon, a kislányok ünnepe, így vettem is neki egy szép kis ruhácskát, hozzáillő harisnyával, hogy mikor megyünka dédiékhez, meg mamákhoz, akkor szép kislány legyen. Nem mintha egyébként nem lenne az:) Meg vettem egy másikat is, ami ugyan még kicsit nagy, de mire itt a jóidő, belenő:) Mama is vett neki nagyon aranyos rózsaszín kis ruhát, keresztanyu nagyon aranyos csíkos harisnyát, úgyhogy egyértelműen nőiesedik az én lányom:)

Nehéz napok

Két nem könnyű napon vagyunk túl!
Hédim nagyon nyűgös volt két napig, és még tegnap is egy kicsit, de talán már túl vagyunk rajta. Az egyik ok - szerintem - az új tápszer, amit kaptunk, Beba HA2 Bifidusszal, amit már kezdetben is gyanakodva fogadott, és biztosan nem jó a pocijának. És persze a fogak fájdalma is, így két napig poci és fogfájások közepette éltünk, ami nagyon megviselte Hédit is és vele engem is.
A tápszert lecseréltem, vettem neki fogzáskönnyítő krémet, így tegnapra már javulgatott, ma pedig - eddig - úgy néz ki, hogy már sokkal jobban van. Hozzáteszem, a bolond idő sem tett jót.

Hédim mikor éppen nem szenvedett szegénykém, újabb tornamutatvánnyal kápráztatott el. Mivel még mászni nem tud, de haladni nagyon szeretne, kifejlesztette a görögve haladást. Azaz forgolódik a hátáról a hasára, és viszont, ezt egyirányba és ügyesen folytatva sikerült neki a szobájában megtennie vagy két métert. És nagyon-nagyon büszke volt magára!:) Mire bementem hozzá, már az ajtóban vigyorgott. Leültem mellé, és kértem, hogy mutassa meg Anyának, hogy csinálta, és ő szépen megmutatta.

Tegnap délután pedig elszaladtam a bankba, míg anyuék vigyáztak Hédimre, és megnyitottam neki a betétszámlát, így Hédi Aliz büszke számlatulajdonos mostmár:)) lehet gazdagodni:))

Fogak?

Lehet, hogy a fogak most kezdik igazán bántani az én Hédimet? Nem tudom, de erre tippelek. Tegnap este mindenesetre nagyon nyűgös volt, éppúgy, mint ma délelőtt. Nem tartott sokáig, nagyjából egy-egy óra, de az bizony elég fájdalmas volt mindkettőnknek. Hédim 5-10 percenként sírt fel, aztán megbékélt, majd kezdődött előről. Nagyon rossz, hogy nem tudok neki segíteni, annyit tehetek, hogy vígasztani próbálom valamint tudomásul venni, hogy ezen át kell esni.

Tegnap két csapat látogatónk is volt; délelőtt Zsuzsiék jöttek át babanézőbe, lánykám kapott kis bodyt meg peluscsomagot, délután pedig két baráti házaspár látogatott meg. Tőlük egy utalványt kaptunk, el is döntöttem, hogy (ha csak el nem felejtem) ezt elteszem Karácsonyra, akkor majd pótolok még hozzá, és a Jézuska egy nagy ölelhető szörmók plüssállatkát fog hozni Hédimnek. De pszt:) ez még előtte titok:))

A KHA Alapítvány szépen dolgozott, összegyűlt a betéthez szükséges alapösszeg, így a jövő hét egyik feladata a betétszámla megnyitása lesz:)

Pörgés-forgás

Hédim egyre üzembiztosabban forog, egyértelműen most már tudatosan. Emelgeti a popsiját, a fejét, mint egy kis kobra, és mint egy kis kaméleon 360 fokban szeretne széjjellátni.:) A hasról hátra, hátról hasra forgások után a hasán síkban már gyönyörűen elfordul bármerre és bármennyit, mostmár tényleg csak az a mászás hiányzik, de az még nagyon. Bosszantja is rendesen, hogy kifog rajta.
Ülni persze továbbra sem tud, de nagyon szeretne, viszont rájött arra is, hogy az a két pálcika, az nem való egyébre, mint hogy azon egyensúlyozva még magasabbra lássunk, így az ülést kikerülve bizony sokszor már állni akar. Persze ezt is hiába:) Majd szépen sorban megtanul mindent. Szerencsére nem feladós fajta, kitartó egy kiscsaj.

Nem tudunk kirándulni menni a hétvégén, bátyus mégsem tud hazajönni, ma telefonált. Viszont ha most nem is, nemsokára meglátogatjuk, így csak elhalasztjuk a nagy utazást.

Masszázsbeszámoló

Hédikém egészen addig jól érezte magát a masszázson, míg nem kellett volna elkezdenünk az éredi foglalkozást.:)Utána viszont míg a többi baba szépen hagyta, hogy az anyuka levetkőztesse és masszírozza, addig az én lányom sorrendben a) éhség- b) álmosság- c) unalomtüneteket produkált. Nagyon nem volt kedve ehhez az egészhez, az tisztán látszott. Aztán mikor lefektettem hasra, hogy kedvére nézelődhessen, már egészen jól érezte magát, végignézte a többi babát, addig én igyekeztem egy-két fogást ellesni, ha már ott vagyunk, és pénzeszközt fizettem mindezért. Egyébként jól szórakoztunk mindketten, még ha nem is sokat tanultunk:))

Megjegyzem, ismét megállapítottam Keresztanyuval közösen, hogy az én lányom a legszebb és legokosabb a világon:))) Ezt minden alkalommal megállapítom, amikor tanácsadásra, szurira, orvoshoz megyünk, de most is nyilvánvaló volt. Kb egyidősek a babák Hédivel, így még szembetűnőbb volt a különbség.
Mi értünk oda leghamarabb, ahogy levetkőztettem Hédit, ő rögtön becserkészte a terepet, megnézte a termet, a védőnénit alaposan megvizsgálta. Elbütykölt - volna, ha hagyom - a hősugárzóval, aztán megrágcsálta a táskám szíját, majd tornázni kezdett és vigyorgott valamint gagyogott vadul.
A többi baba evvel szemben a következőket csinálta (egyszerre érkezett három): megérkeztek, anyukák letették a kicsiket hanyatt fekve, akik ott maradtak nyugton, a legaktívabb mozgás a lábak felemelése volt. Nulla kommunikáció a külvilággal és egymással.

No, nem akarom én is sztárolni a lánykám, de komolyan megdöbbentő látni, hogy milyen különbségek vannak baba és baba között, és hogy az én lánykám milyen jó fej és aktív a korosztályához képest:))

Babamasszázs

Hédinek a babamasszázsról is sajátságos elképzelései vannak. Részletek holnap:)

Erőművészke:)

Az én lányom ma úgy gondolta, hogy kezébe veszi a dolgok irányítását, amikor etetni akartam, két kezébe kapta a cumisüveget, a szájába illesztette, és elkezdte enni/inni. Esküszöm! Alig több mint 5 hónaposan!! Majd megitte az egészet, kibiggyesztette a szájából és elengedte - innentől kezdve már nem érdekelte. Azért a mosogatást még tanulni kell:)
Délelőtt nagyot sétáltunk, délután pedig kitettem a járókát az erkélyre, abban játszadozott, mama-papa legnagyobb örömére:)

Itthon vasárnap

Délelőtt nem volt megnyugtató az ég, ezért nem mentünk sétálni, amit igazán most nem is bántam, mert a hátfajdalmaim mellé sikerült valami megfázás-szerűt is összeszednem, valamint a torkom is nagyon fáj. Hajnali 3-kor arra ébredtem, hogy alig tudok nyelni. Így míg én feküdtem és aludni próbáltam egész délelőtt, Apa volt a Hédi-ügyeletes:)
Most már kicsit jobb, de nem az igaz. Hédi nagyot aludt a tízórai után, nem túl régen ébredt. Sülttököt evett, kiskanállal persze, aztán őszibaracklevet ivott, most pedig a tornázón bravúrkodik. Ha ilyen jó marad az idő, mint amilyen most, akkor délután lemegyünk sétálni kicsit.

Mamázás

Nagyot kirándultunk, távoli mamáéknál voltunk megint. Hédim sokkal kedvesebb volt, mint a múltkor, hiába, mostmár csak ismerősként üdvözölte őket:) Gagyogott, viháncolt, édes volt nagyon. És nagyot aludt a falusi tiszta friss levegőn, mainek Anya nagyon örült!
Ha semmi nem jön közbe, a jövő héten lesz csak igazi nagy kirándulásunk! Bátyus jön haza, és ha így lesz, akkor visszavisszük a Balaton mellé, így egy nagyot autózunk. Kíváncsi leszek, hogy bírja majd az én Hédim a nagy utazást:)